Iskolai csoportdinamika

Definíció

Az iskolai csoportdinamika a tanulói közösségekben természetes módon kialakuló kapcsolati mintázatok, szerepek, normák és hatalmi viszonyok összessége. Ezek a folyamatok befolyásolják, hogy a gyerekek hogyan működnek együtt, hogyan oldanak meg konfliktusokat, hogyan támogatják vagy éppen hogyan bántják egymást.

Részletes leírás

Minden osztály vagy kisebb tanulói csoport sajátos módon működik. A csoportdinamika nem látható közvetlenül, de hatását folyamatosan érezni lehet a mindennapi interakciókban, a hangulatban és a gyerekek viselkedésében.

Jellemző elemei:

• csoportszerepek kialakulása (pl. vezető, követő, peremre szorult);
• formális és informális normák megjelenése;
• hatalmi viszonyok: ki mennyire befolyásos a csoportban;
• kapcsolati hálók: barátságok, klikkek, kizárások;
• érzelmi klíma: biztonságos, támogató vagy éppen feszült és ellenséges.

A csoportdinamika idővel változik: alakul az osztály összetétele, új szabályok születnek, régi szerepek elhalványulnak. A pedagógus jelenléte és saját kapcsolati mintája is hatással van a csoport működésére.

A csoportdinamikai folyamatok különösen hangsúlyosak olyan helyzetekben, mint:

• új tanév vagy új osztályközösség kialakulása;
• konfliktusok, bántalmazási helyzetek;
• csoportmunka, projektmunkák;
• teljesítményhelyzetek, megmérettetések.

Főbb elemei és technikák

1. A csoport aktuális állapotának feltérképezése
   A pedagógus megfigyeli a kapcsolati hálókat, a vezető szereplőket, a peremhelyzetben lévő tanulókat és a csoport hangulatát.

2. Biztonságos, átlátható szabályok kialakítása
   A közösen megfogalmazott normák segítenek abban, hogy a csoport működése kiszámítható legyen, és csökkenjenek a rejtett konfliktusok.

3. A csoportszerepek tudatosítása és kiegyensúlyozása
   A cél annak felismerése, hogy ki milyen szerepet tölt be, és hogyan lehet támogatni azokat, akik hátrányos vagy túlzottan terhelő pozícióban vannak.

4. Pozitív csoportnormák erősítése
   Támogató kommunikáció, együttműködés, felelősségvállalás és empátia tudatos fejlesztése közösségi gyakorlatokon keresztül.

5. A konfliktusok resztoratív kezelése
   Ahelyett, hogy csak szankcionálnánk, a pedagógus segít abban, hogy a csoport megértse a konfliktus okait, jóvátegye a történteket és új működést alakítson ki.

6. A peremhelyzetű vagy veszélyeztetett tanulók kiemelt támogatása
   Az izoláció, kiközösítés vagy bántalmazás kockázatának felismerése és csökkentése.

7. A pedagógus saját hatásának tudatosítása
   A tanár mint csoporttag és felnőtt modell alakítja a csoport klímáját; fontos a következetesség, az érzelmi jelenlét és a tiszteletteljes kommunikáció.

Kapcsolódó fogalmak

• Lelki egészség
• Iskolai bántalmazás
• Kiközösítés
• Csoportszerepek
• Resztoratív technikák
• Kortárs agresszió

Gyakorlati jelentőség

A csoportdinamika ismerete segíti a pedagógust abban, hogy megértse a felszínen látható viselkedések mögötti kapcsolatokat és mintázatokat. Ezáltal:

• hatékonyabban tud beavatkozni konfliktusok esetén,
• időben felismeri a bántalmazási kockázatokat,
• támogatóbb és együttműködőbb osztályközösséget tud formálni,
• csökkenteni tudja a peremhelyzetbe kerülés vagy izoláció kockázatát,
• fejlesztheti a tanulók szociális és érzelmi kompetenciáit.

Források / Ajánlott irodalom

• Johnson, D. W., & Johnson, R. T. (2009). Joining Together: Group Theory and Group Skills.
• Varga Aranka (2015). Csoportdinamika és osztálytermi folyamatok.