Poszttraumás növekedés (PTG)

Definíció

A poszttraumás növekedés (Post-Traumatic Growth, PTG) olyan pozitív pszichológiai átalakulás, amelyet egyes emberek élnek meg egy súlyos trauma vagy krízis után. A változás nem a fájdalom vagy a veszteség tagadásából származik, hanem abból, hogy az érintett végigküzdi a traumához kapcsolódó érzelmi és gondolkodási folyamatokat. Ennek eredményeként kialakulhat mélyebb életértékelés, hitelesebb és erősebb kapcsolatok, fokozott személyes erő, új lehetőségek felismerése vagy a világhoz való viszony átrendeződése. A PTG túllép a „visszatérés a korábbi állapotra” szintjén: a trauma előtti működéshez képest új, stabilabb egyensúlyt hozhat létre.

Részletes leírás

A poszttraumás növekedés nem minden túlélőnél jelenik meg, és nem helyettesíti a trauma fájdalmának megélését. A PTG lényege, hogy a trauma megrendíti a személy korábbi hiedelmeit a világról, az emberekről vagy saját magáról, és a feldolgozás során új, belsőleg erősebb struktúrák épülhetnek ki.

A poszttraumás növekedés tipikus területei:

• az élet értékének és törékenységének mélyebb átélése,
• hitelesebb, intimebb kapcsolatok kialakulása,
• a személyes erő és kompetenciaérzés növekedése,
• új célok és lehetőségek felismerése,
• spirituális vagy egzisztenciális újrarendeződés.

Fontos különbség a rezilienciához képest: a reziliencia azt jelenti, hogy valaki képes „visszapattanni” a normál működési állapotába, míg a poszttraumás növekedés egy minőségi átalakulás, amely a trauma következményeként jön létre.

A PTG megjelenhet a PTSD tüneteivel együtt is: a növekedés nem a szenvedés hiánya, hanem annak feldolgozási eredménye.

Főbb elemei és technikák

1. A traumaélmény biztonságos feltárása
   A folyamat alapja, hogy az érintett olyan környezetben beszélhessen a történtekről, ahol nincs ítélkezés vagy bagatellizálás. A feltárás segít rendezni a megrendült hiedelmeket és új értelmezési keretet találni.

2. A megingott világkép újraépítése
   A trauma gyakran összetöri az „a világ biztonságos és kiszámítható” alapfeltevést. A növekedési folyamat része, hogy az érintett átdolgozza ezeket a feltevéseket, és egy realisztikusabb, ugyanakkor rugalmasabb világnézetet alakít ki.

3. A személyes erőforrások tudatosítása
   A túlélés és a megküzdés során felfedezett belső erőforrások felismerése és megerősítése (pl. kitartás, kreativitás, kapcsolatkeresés). Ezek adják a növekedés lelki alapját.

4. Kapcsolati támogatás és új közelségek kialakulása
   A biztonságos kapcsolatok segítik a feldolgozást. A PTG egyik leggyakoribb területe a kapcsolatok elmélyülése, a hitelesebb kapcsolódás képessége.

5. Új életcélok és jelentéskeresés
   A traumából fakadó megrendülés sokszor új irányokat nyit: karrier, tanulás, önkéntesség, hit vagy értékrend átalakulása.

6. A megküzdési stratégiák fejlesztése
   A PTG-hez aktív, tudatos megküzdés kapcsolódik: reflektív gondolkodás, érzelemszabályozás, problémamegoldás, támogatáskérés. Ezek a stratégiák segítik, hogy a trauma ne pusztán sérülést, hanem fejlődési lehetőséget is jelentsen.

7. A növekedés spontán megjelenése belső erőforrásból
   Vannak, akik külső segítség nélkül is képesek a traumát követően új egyensúlyt kialakítani, és saját belső erőikre támaszkodva értelmezni a történteket. Bár ez ritkább, fontos eleme a PTG sokszínű megjelenési formáinak.

Kapcsolódó fogalmak

• Lelki egészség
• Trauma
• Megküzdés
• Trauma feldolgozása

Gyakorlati jelentőség

A poszttraumás növekedés felismerése segíti a pedagógusokat, segítő szakembereket és terapeutákat abban, hogy ne csak a trauma következményeire reagáljanak, hanem a gyógyulás lehetséges útjaira is figyeljenek. Fontos:

• a biztonságos, elfogadó jelenlét biztosítása,
• a traumaélmény hiteles meghallgatása,
• a belső erőforrások tudatosítása,
• a növekedés lehetőségének megmutatása anélkül, hogy bagatellizálnánk a szenvedést.

A PTG nem kötelező „eredmény”, hanem egy lehetséges fejlődési út, amely akkor válik elérhetővé, ha az érintett megfelelő támogatást és időt kap a traumából fakadó megrendülés feldolgozására.

Források / Ajánlott irodalom

• Tedeschi, R. G., & Calhoun, L. G. (1996). The Posttraumatic Growth Inventory.
• Herman, J. (1992). Trauma and Recovery.
• WHO mentális egészségügyi irányelvek.