Ugrás a tartalomra

Latencia

Címkék:
rejtett feszültséghalogatásbizonytalanság

A latencia a bántalmazás, zaklatás vagy más traumatikus esemény rejtve maradásának jelensége, vagyis az az esetek aránya, amikor a történtekről nem értesül a környezet, a szakemberek vagy a hatóságok. A fogalom különösen fontos az áldozatsegítésben, mivel a latens (rejtett) esetek kezelése nehezebb, és az áldozatok gyakran támogatás nélkül maradnak.

A latencia azt jelenti, hogy sok bántalmazási, visszaélési vagy zaklatási eset soha nem jut el a nyilvánossághoz vagy a segítő szervezetekhez. A kutatások szerint a lelki, verbális és kapcsolati bántalmazás különösen magas latenciával bír. Főbb okai:

  • félelem a következményektől (megtorlás, szégyen),
  • bizalomhiány a segítő rendszerek iránt,
  • információhiány (nem tudják, hova forduljanak),
  • normalizáció (a bántalmazás elfogadottként jelenik meg a környezetben),
  • tanúk passzivitása („nem az én dolgom”),
  • intézményi bizonytalanság, eljárásrend hiánya.

Jelenleg erről nincs információ.

  • Reviktimizáció
  • Bántalmazás
  • Bizalomvesztés
  • Jelzőrendszer
  • Áldozathibáztatás

A pedagógusok és segítők feladata, hogy érzékenyen figyeljék a bántalmazás rejtett jeleit is, mivel:

  • az áldozatok gyakran nem szólnak közvetlenül,
  • a viselkedésük, hangulatuk, testi tüneteik utalhatnak a problémára,
  • a rejtve maradó esetek hosszú távon súlyosabb következményekkel járhatnak. A latencia csökkentése érdekében fontos:
  • biztonságos, ítélkezésmentes környezet kialakítása,
  • információk elérhetővé tétele,
  • közösségi érzékenyítés,
  • a jelzőrendszer szereplőinek proaktív jelenléte.
  • Barabás A. T. (2009). Áldozattá válás Magyarországon. In: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II.
  • Kiss, T. (2014). Áldozattá válás dimenziói az online színtérben.