Ugrás a tartalomra

Érzelmi biztonság

Kategóriák:
Érzelmi és viselkedéses szabályozási nehézségekKommunikáció és szociális készségekMegelőzés és felkészítés
Címkék:
bizalomkapcsolódáskötődésérzelmi biztonság

Az érzelmi biztonság olyan pszichés állapot, amelyben az egyén azt tapasztalja, hogy érzései, szükségletei és reakciói elfogadhatóak, és ezek kifejezése nem jár megszégyenítéssel, elutasítással vagy retorzióval. Az érzelmi biztonság alapfeltétele annak, hogy valaki nyíltan kapcsolódjon másokhoz és önmagához.

Az érzelmi biztonság nem azonos a konfliktusmentességgel vagy az állandó jólléttel. Akkor beszélhetünk róla, ha a nehéz érzések – félelem, düh, szomorúság, bizonytalanság – is megjelenhetnek anélkül, hogy az egyén elveszítené a kapcsolatot vagy a védelem érzését.

Gyermekkorban az érzelmi biztonság elsősorban a gondozók reakcióin keresztül alakul ki. A gyermek megtanulja, hogy:

  • érzelmei és jelzései értelmezésre kerülnek,
  • a segítség kérhető,
  • a kapcsolatok nem szakadnak meg a nehéz helyzetek hatására.

Iskolai és közösségi környezetben az érzelmi biztonság azt jelenti, hogy a gyermek vagy fiatal:

  • nem fél megszólalni vagy kérdezni,
  • nem tart attól, hogy érzései miatt nevetségessé válik,
  • számíthat következetes felnőtt reakciókra,
  • nem marad egyedül a terhelő élményekkel.

Az érzelmi biztonság hiánya gyakran vezet:

  • fokozott szorongáshoz,
  • túlzott alkalmazkodáshoz vagy visszahúzódáshoz,
  • agresszív vagy védekező viselkedéshez,
  • tanulási és kapcsolati nehézségekhez.
  1. Következetes és kiszámítható kapcsolatok
    Az érzelmi biztonság alapja, hogy a környezet reakciói nem esetlegesek, hanem előre láthatóak.

  2. Érzelmek elfogadása és validálása
    Az érzések elismerése akkor is, ha a viselkedés korrekcióra szorul.

  3. Megszégyenítésmentes kommunikáció
    Az érzelmi reakciók kezelése ítélkezés, gúny vagy bagatellizálás nélkül.

  4. Biztonságos határok fenntartása
    Az érzelmi biztonság nem határtalanságot jelent, hanem olyan kereteket, amelyek védelmet adnak.

  5. Támogató felnőtt jelenlét
    Egy vagy több stabil személy, akihez az egyén érzelmileg kapcsolódhat.

  6. Konfliktusok rendezhetővé tétele
    Az érzelmi biztonság megmarad akkor is, amikor nézeteltérés vagy feszültség jelenik meg.

  7. Hosszabb távú érzelmi követhetőség
    A környezet képes visszajelezni, emlékezni és reagálni a korábbi érzelmi tapasztalatokra.

Az érzelmi biztonság hiánya jelentősen növeli a bántalmazás, a kirekesztés és a pszichés túlterhelés kockázatát. Megléte viszont:

  • elősegíti a tanulást és az együttműködést,
  • csökkenti a védekező vagy agresszív reakciókat,
  • támogatja az önkifejezést és az önismeretet,
  • védőfaktorként működik krízishelyzetekben.

A pedagógusok, segítők és intézmények felelőssége olyan légkör kialakítása, amelyben az érzelmi reakciók kezelhetőek, és ahol a gyerekek és fiatalok nem az érzelmeik elrejtésével, hanem azok megértésével alkalmazkodnak a helyzetekhez.

  • Bowlby, J. (1988). A Secure Base.
  • Siegel, D. J. (2012). The Developing Mind.
  • Cozolino, L. (2014). The Neuroscience of Human Relationships.