Iskolakerülés

Definíció

Az iskolakerülés olyan viselkedésmintázat, amelyben a gyermek vagy fiatal rendszeresen távol marad az iskolától. A magyar nyelvben az „iskolakerülés” hagyományosan a tudatos, szándékos hiányzásra utal, azonban a jelenség mögött gyakran nem csupán akaratlagos ellenállás, hanem szorongás, érzelmi terheltség vagy az iskolai környezethez való alkalmazkodási nehézség áll. Ezért a fogalom tágabb jelentésű, mint a mindennapi használat sugallja.

Részletes leírás

A nemzetközi szakirodalomban a „school avoidance” kifejezés alatt többnyire érzelmi alapú iskolai elkerülést értenek (pl. szorongás miatti tartós távollét). Magyarországon azonban az „iskolakerülés” szó egyszerre jelöl:

• tudatos, szabályszegő távollétet (klasszikus deviáns iskolakerülés),
• érzelmi distressz miatti iskolai elkerülést,
• iskolafóbiát vagy szeparációs szorongás miatti távolmaradást.

Mivel az „iskolai elkerülés” mint külön szakmai terminus még nem igazán honosodott meg, az „iskolakerülés” használata akkor pontos, ha egyértelműen kontextualizáljuk, hogy milyen típusú elkerülésről van szó.

Lehetséges okok:

• Érzelmi alapú iskolakerülés: erős szorongás, teljesítményfélelem, szeparációs nehézségek, társas szorongás.
• Kapcsolati tényezők: osztályon belüli konfliktus, bullying, tanár-diák feszültség.
• Iskolai környezethez kötődő nehézségek: túlzott terhelés, kudarcélmények, tanulási zavarok.
• Deviáns mintázat: céltalan csavargás, iskolán kívüli programok keresése, szabálykerülés.
• Családi háttértényezők: rendezetlen környezet, szülői ambivalencia az iskola felé, otthoni túlterheltség.

A jelenség következményei:

• tartós tanulmányi lemaradás;
• elszigetelődés, társas készségek romlása;
• fokozódó szorongás és csökkent iskolai önbizalom;
• konfliktus a családban, hatósági eljárások elindulása;
• a gyermek jövőbeni iskolai és munkaerőpiaci lehetőségeinek szűkülése.

Főbb elemei és technikák

1. A kiváltó ok pontos feltárása
   A pedagógus és a segítő szakember feltérképezi, hogy az iskolakerülés mögött érzelmi, kapcsolati vagy viselkedésbeli tényezők állnak-e.

2. Az érzelmi alapú iskolai elkerülés elkülönítése a tudatos szabályszegéstől
   A beavatkozás csak akkor lesz hatékony, ha tudjuk, hogy szorongás, félelem vagy ellenállás motiválja a hiányzásokat.

3. Az iskolai közösségen belüli akadályozó tényezők kezelése
   Bullying, kapcsolati konfliktus vagy túlzott terhelés esetén célzott intervenciós lépések szükségesek.

4. Biztonságos és támogató iskolai környezet kialakítása
   A cél, hogy a gyermek fokozatos, biztonságos visszatérését segítsük: rugalmas tanulásszervezéssel, kisebb kezdeti terheléssel és a feladatok, órák számának lépésenkénti bővítésével, amíg újra stabilan be tud illeszkedni a mindennapi iskolai rutinba.

5. A gyermek érzelmi állapotának és iskolával kapcsolatos élményeinek feldolgozása
   Módszerek: beszélgetés, pszichológusi konzultáció, valamint a gyermek támogatása abban, hogy elsajátítsa a szorongáscsökkentő és érzelemszabályozó technikákat.

6. Szülőkkel való együttműködés
   A cél a következetesség, a reális elvárások megfogalmazása és az otthoni támogatás megerősítése. A szülő edukációja kulcsfontosságú.

Kapcsolódó fogalmak

• Lelki egészség
• Iskolafóbia
• Szeparációs szorongás
• Iskolai agresszió
• Bullying
• Érzelmi alapú iskolai elkerülés

Gyakorlati jelentőség

Az iskolakerülés nem csupán fegyelmezési probléma, hanem sok esetben érzelmi vagy kapcsolati krízis tünete. A pedagógus szerepe:

• észrevenni a háttérben meghúzódó szorongás vagy distressz jeleit;
• elkerülni a megbélyegzést (hiszen az iskolakerülés jelenthet akár komoly belső küzdelmet is);
• együttműködni a családdal és a pszichológussal;
• támogatni a gyermek visszatérését egy biztonságos, kiszámítható iskolai környezetbe.

Források / Ajánlott irodalom

• Kearney, C. A. (2008). School Refusal Behavior.
• Tárnok Zsanett (2020): Iskolafóbia és iskolakerülés – gyermekpszichológiai megközelítés.
• UK Department for Education (2022): Emotionally Based School Avoidance (EBSA) guidelines.