Ugrás a tartalomra

Resztoratív igazságszolgáltatás

Kategóriák:
Veszélyhelyzetek kezelése, beavatkozások és módszerekJogi és társadalmi dimenziókIntézményi és rendszerszintű működés
Címkék:
felelősségvállaláskapcsolódásközösség

A resztoratív igazságszolgáltatás (jóvátételi igazságszolgáltatás) olyan szemlélet és gyakorlat, amely az elkövető, az áldozat és a közösség közötti kapcsolatok helyreállítására, a sérelmek jóvátételére és a felelősségvállalás erősítésére törekszik. Nem a büntetésre, hanem a gyógyulásra, a megértésre és a bizalom fokozatos újraépítésére helyezi a hangsúlyt.

A resztoratív megközelítés lényege, hogy a konfliktus nem pusztán szabálysértés, hanem kapcsolatban keletkezett kár, amelyet kapcsolatban lehet leginkább helyreállítani.

A folyamat során:

  • az áldozat elmondhatja, mi történt vele és milyen hatással volt rá;
  • az elkövető vállalhatja a felelősséget, felismerheti tette következményeit;
  • a közösség (pl. osztály, csapat, pedagógusok) támogathatja a biztonság és a normák visszaállítását.

Gyakori formák:

  • közvetítői eljárás (mediáció jellegű folyamat, de hangsúlyosabb a jóvátétel),
  • resztoratív konferencia (szélesebb körű, több érintett bevonásával),
  • körbeszélgetés (circle process, ahol a csoport együtt dolgozik a helyzet rendezésén).

A fókusz nem a bűntető jellegű visszatartáson van, hanem azon, hogy mit kell helyrehozni, és hogyan lehet újra biztonságos a kapcsolat és a közösség.

  1. Biztonságos, strukturált keretek kialakítása A résztvevők csak védett térben, facilitált folyamatban tudnak őszintén megszólalni.

  2. Áldozatközpontú megközelítés Az áldozat mondhatja el elsőként, mi történt vele, mi volt fájdalmas, mit szeretne helyreállítani.

  3. Felelősségvállalás támogatása Az elkövető nem „bűnhődik”, hanem reflektál a tett következményeire, és aktívan részt vesz a jóvátételben.

  4. A közösség bevonása A társak, pedagógusok vagy más érintettek segítenek helyreállítani a biztonságot és a közösségi normákat.

  5. Jóvátételi terv készítése Konkrét lépések arról, hogyan lehet az okozott kárt enyhíteni (pl. bocsánatkérés, gyakorlati segítség, közösségi hozzájárulás).

  6. Utókövetés A facilitátor vagy pedagógus figyel arra, hogy a megállapodás megvalósuljon, és a kapcsolat valóban stabilizálódjon.

A pedagógusok és ifjúságsegítők számára a resztoratív szemlélet alkalmazása lehetőséget teremt arra, hogy a konfliktusokat ne büntetéssel, hanem megbeszéléssel, megértéssel és jóvátétellel kezeljék. Ez különösen hasznos:

  • iskolai konfliktusok és zaklatások esetén,
  • kortárs bántalmazás kezelésében,
  • közösségi normák erősítésében.

A resztoratív eljárások csökkenthetik az újraelkövetést, növelhetik a felelősségvállalást és elősegítik a bizalom visszaépülését.

  • Zehr, H. (2002). The Little Book of Restorative Justice.
  • Marshall, T. (1999). Restorative Justice: An Overview.