Ugrás a tartalomra

Mediáció

Címkék:
konfliktuskezelésegyüttműködéskommunikációfigyelemmegbékélésbizalom

A mediáció olyan strukturált konfliktuskezelő módszer, amelyben egy semleges, pártatlan harmadik fél – a mediátor – segíti a feleket abban, hogy saját megoldást találjanak vitás helyzetük rendezésére. Célja a kölcsönös megértés, az együttműködés helyreállítása és a hosszú távú kapcsolati bizalom erősítése.

A mediáció különösen hasznos gyermek- és ifjúsági közegben, mivel:

  • nem a hibást keresi, hanem a megoldást;
  • nem a felnőtt dönt a felek helyett, hanem segít nekik megegyezni;
  • fejleszti az érzelmi tudatosságot, empátiát és problémamegoldást;
  • erősíti a felelősségvállalást a cselekmény, a viselkedés következményeiért. A mediátor nem bíró, nem ad tanácsot, hanem biztosítja a kereteket, támogatja a kommunikációt és figyel az egyensúlyra. A mediáció lépései gyermekközösségben
  1. Előkészítés: a felek külön meghallgatása, beleegyezésük megszerzése
  2. Mediációs ülés: a felek elmondják saját nézőpontjukat, érzéseiket
  3. Közös megértés kialakítása: visszajelzések, összefoglalás, érzelmi elismerés
  4. Megoldási lehetőségek keresése, értékelése
  5. Megállapodás: konkrét lépésekben, írásban vagy szóban
  6. Utókövetés (ha szükséges)

Jelenleg erről nincs információ.

  • Konfliktuskezelés
  • Restoratív igazságszolgáltatás
  • Értő hallgatás
  • Asszertív kommunikáció
  • Empátia

Iskolai környezetben a mediáció:

  • lehetőséget ad a felek közötti feszültségek békés feldolgozására;
  • segít megelőzni az eszkalációt és az újabb bántalmazási helyzeteket;
  • tanítja a gyermekeket felelős kommunikációra és együttműködésre;
  • csökkenti az agressziót és a megbélyegzést. Fontos, hogy a mediáció önkéntes, és bizalomra épül – ezért különösen hatékony, ha megfelelő felkészítéssel iskolán belül alkalmazzák.
  • Liebmann, M. (2000). Mediation in Context
  • Bodor Zsuzsa (2009). Mediáció gyermekek között – Konfliktuskezelés az iskolában