Ugrás a tartalomra

Stigmatizáció

Címkék:
megbélyegzéskirekesztésbűnbakképzésszégyenelutasítás

A stigmatizáció olyan társadalmi jelenség, amelynek során egy egyén vagy csoport negatív megkülönböztetésben, megbélyegzésben részesül valamilyen tulajdonsága, tapasztalata vagy társadalmi helyzete miatt. A stigma lehet nyílt vagy rejtett, de minden esetben az érintett személy vagy csoport leértékeléséhez, kirekesztéséhez vezet.

A stigmatizáció során az egyént nem teljes valójában, hanem egyetlen jellemzője – pl. származása, pszichés állapota, szexuális irányultsága, bűncselekmény áldozatává válása – alapján értékelik, és ennek alapján másodrendűként kezelik. Ez a folyamat:

  • csökkenti az önértékelést,
  • elszigeteltséghez, szégyenhez, önhibáztatáshoz vezet,
  • gyakran elzárja az utat a segítségkérés vagy integráció előtt. A stigma három szinten jelenhet meg:
  1. Társadalmi stigma – a többségi csoport előítéletei, sztereotípiái;
  2. Intézményi stigma – a hivatalos eljárásokban megnyilvánuló diszkrimináció (pl. iskola, egészségügy);
  3. Belsővé tett stigma (self-stigma) – amikor az egyén maga is elfogadja, belsővé teszi a rá aggatott címkéket. Stigmatizálódó csoportok és helyzetek
  • Bántalmazás, szexuális visszaélés áldozatai
  • Mentális zavarral vagy tanulási nehézséggel élő gyermekek
  • Roma vagy más kisebbségi származású tanulók
  • Szegénységben élő vagy gyermekotthonból érkező diákok
  • LMBTQ+ identitással rendelkező fiatalok
  • Iskolai bántalmazás elkövetői és/vagy áldozatai
  • Köznevelési rendszerből kieső, „problémásként” kezelt tanulók

Jelenleg erről nincs információ.

  • Áldozathibáztatás
  • Diszkrimináció
  • Kirekesztés
  • Társadalmi szolidaritás
  • Érzelmi biztonság

A pedagógusok és segítők szerepe kulcsfontosságú a stigma lebontásában vagy – ha nem figyelnek – annak megerősítésében. Fontos:

  • tudatosítani a tanulókban, hogy nem a „címkék” határozzák meg az értéküket;
  • kerülni a sztereotípiák megerősítését (pl. „ő ilyen típus”);
  • figyelni az iskolai közösségek mikrointerakcióira (kirekesztés, megkülönböztetés);
  • empatikus, nyitott kommunikációt folytatni az érintettekkel;
  • pozitív identitásformálást és közösségi integrációt támogatni. A stigmatizáció nemcsak egyéni sorsokat törhet meg, hanem iskolai légkört, bizalmat és fejlődési lehetőségeket is.
  • Goffman, E. (1963). Stigma: Notes on the Management of Spoiled Identity.
  • Link, B. G., & Phelan, J. C. (2001). Conceptualizing stigma.