Ugrás a tartalomra

Közösségi felelősség

Kategóriák:
Jogi és társadalmi dimenziókMegelőzés és felkészítésKommunikáció és szociális készségek
Címkék:
együttműködésfelelősségvállalásközösségmegelőzés

A közösségi felelősség azt jelenti, hogy a csoport tagjai – legyenek diákok, pedagógusok, segítők vagy más szereplők – tudatosan részt vállalnak egymás támogatásában és a közös biztonság, jólét és együttműködés fenntartásában. Lényege, hogy a közösség nem passzív szemlélője a benne zajló folyamatoknak, hanem aktívan alakítja a normákat, reagál a felmerülő nehézségekre, és felelősséget vállal a saját működéséért.

A közösségi felelősség központi elem a bántalmazás, a kirekesztés, a konfliktusok vagy a különböző pszichoszociális nehézségek kezelésében. A jól működő közösségek képesek olyan normákat kialakítani, amelyek biztonságot teremtenek és csökkentik a káros viselkedések előfordulását.

Alapvető összetevői:

  • közös szabályok és normák tisztázása,
  • felelősség megosztása a tagok között,
  • érzékenység egymás szükségleteire és jelzéseire,
  • aktív kiállás a bántalmazás és igazságtalanság ellen,
  • együttműködő problémamegoldás és kommunikáció.

Ahol nincs közösségi felelősség, ott gyakori a passzív szemlélői magatartás, a „nem az én dolgom” hozzáállás és a bántalmazó helyzetek fennmaradása. A felelősségvállalás ezzel szemben azt az üzenetet közvetíti: mindenki számít, és mindenkinek van szerepe a biztonság megteremtésében.

  1. Közös normák kialakítása és tudatosítása
    A közösség együtt határozza meg, milyen viselkedések támogatják, és melyek veszélyeztetik a biztonságot, valamint hogyan reagálnak a szabályszegésekre.

  2. A passzív szemlélői szerep csökkentése
    A tagok megtanulják felismerni, mikor kell közbeavatkozni, támogatást kérni vagy segítséget nyújtani. A cél, hogy ne maradjon senki magára ártalmas helyzetben.

  3. Fejlődést támogató kommunikáció
    Tiszta, őszinte és tiszteletteljes kommunikáció ösztönzése, amelyben a tagok visszajelzést adhatnak egymásnak anélkül, hogy bántóvá válnának.

  4. A közösségi szerepek megerősítése
    Osztályfelelősök, segítő tanulók, resztoratív körök vagy diákképviselők bevonása a közösség működésébe, hogy mindenki megtapasztalja: van hatása a csoport légkörére.

  5. Közös felelősség a problémák felismerésében és jelzésében
    A tagok nem bagatellizálják a problémákat, hanem felismerik, ha valaki segítségre szorul, és továbbítják az információt a megfelelő felnőtt vagy szakember felé.

  6. Együttműködés pedagógusokkal és segítő szakemberekkel
    A közösségi felelősség nemcsak a diákoké: a pedagógusok, szülők, segítők közösen alakítják azokat a struktúrákat, amelyekben a biztonság és támogatás megvalósul.

A közösségi felelősség meghatározza, hogy egy csoport hogyan reagál a nehéz helyzetekre: elszigeteli a problémát, vagy összefog a megoldás érdekében. Az iskolai és ifjúsági közösségekben különösen fontos:

  • elősegíti a biztonságos légkört,
  • csökkenti a bántalmazás kockázatát,
  • erősíti az összetartozás érzését,
  • fejleszti a társas készségeket és empátiát,
  • növeli a felelősségérzetet és az önbizalmat.

A pedagógusok és segítők szerepe az, hogy modellálják a felelősségvállalást, és támogassák a közösséget abban, hogy minden tag hozzájárulhasson a pozitív, biztonságos működéshez.

  • Putnam, R. D. (2000). Bowling Alone.
  • Hopkins, B. (2004). Restorative Justice in Schools.
  • Johnson, D. W., & Johnson, R. (2009). Cooperation and Conflict Resolution in the Classroom.