Ugrás a tartalomra

Szorongás

Címkék:
szorongásfélelemfeszültségbizonytalanságelkerülésstressz

A szorongás olyan belső feszültséggel, bizonytalansággal és fenyegetettség-érzéssel járó pszichés állapot, amelynek hátterében nem mindig áll konkrét, felismerhető veszély. A feszültség és a fenyegetettség érzése gyakran abból fakad, hogy az egyén valamilyen lehetséges negatív kimeneteltől tart, amelyet nem tud pontosan megfogalmazni vagy befolyásolni, így tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érezheti magát.

A szorongás természetes érzelem, amely segít felkészülni a nehézségekre, de ha tartósan fennáll vagy túlzott mértékű, akkor már akadályozza a tanulást, a társas kapcsolatokat és az érzelmi fejlődést. A szorongásnak lehetnek:

  • fiziológiai tünetei: gyors szívverés, izzadás, fejfájás, gyomorgörcs;
  • kognitív tünetei: túlzott aggódás, koncentrációzavar, katasztrofizáló gondolatok;
  • viselkedéses tünetei: elkerülés, dühkitörés, sírás, visszahúzódás. Gyermekkorban különösen nehéz felismerni, mert a gyerek nem mindig tudja szavakba önteni az érzéseit. Gyakran testi tünetekben (lásd: szomatizáció), tanulási problémákban, vagy „indokolatlan” viselkedésben jelentkezik. Gyakori típusai gyermekkorban
  • Teljesítményszorongás – vizsgák, dolgozatok, felelések kapcsán;
  • Szeparációs szorongás – az otthontól, szülőtől való elszakadáskor;
  • Szociális szorongás – társas helyzetekben való félelem, megszégyenüléstől való rettegés;
  • Generalizált szorongás – állandó aggódás a világ vagy a saját helyzete miatt.

Jelenleg erről nincs információ.

  • Szomatizáció
  • Érzelemszabályozás
  • Mentális önvédelem
  • Reziliencia
  • Lelki egészség

A pedagógusoknak és segítőknek tudniuk kell:

  • hogyan azonosítható a szorongás nem verbális jelekből;
  • hogyan reagáljanak nyugodt, támogató módon (pl. „nem baj, hogy izgulsz – itt vagyunk, segítünk”);
  • mikor kell pszichológushoz irányítani (pl. tartós elkerülés, alvás- vagy evészavar, testi tünetek);
  • milyen eszközökkel segíthetik a gyermek érzelmi önszabályozását: légzőgyakorlatok, strukturált napirend, kiszámíthatóság, biztonságos közeg. A szorongás megelőzéséhez fontos az iskolai légkör: nem túlzott elvárások, pozitív visszajelzések, elfogadó közösség, nyílt kommunikáció.
  • Weisz, J. R. & Kazdin, A. E. (2010). Evidence-Based Psychotherapies for Children and Adolescents
  • Kádár Annamária (2013). Mesepszichológia – A szorongástól a bizalomig