Szexuális bántalmazás – felnőtt–gyermek viszonylatban

Definíció

A szexuális bántalmazás felnőtt–gyermek viszonylatban olyan, a gyermek akarata és érettsége ellenére történő szexuális természetű cselekedet, amelyben a felnőtt saját szexuális igényeit elégíti ki, miközben súlyosan megsérti a gyermek testi-lelki integritását, fejlődési biztonságát és autonómiáját.

Részletes leírás

A gyermekek elleni szexuális bántalmazás egyike a legsúlyosabb bántalmazási formáknak, amely nemcsak testi, hanem súlyos pszichés traumát is okoz. Gyermeknek minősül minden 18 év alatti személy, aki életkoránál és fejlettségénél fogva nem képes felismerni, értelmezni vagy visszautasítani a helyzetet, és nem tudja megvédeni magát. A szexuális bántalmazás lehet:

• fizikai kontaktussal járó: simogatás, érintés, csókolás, nemi aktus kényszerítése;
• fizikai kontaktus nélküli: gyermek levetkőztetése, pornográf anyagok mutatása, online szexuális tartalom cseréje;
• online térben zajló: grooming (bizalom kiépítése online, szexuális célból), képek kicsikarása, élő videós visszaélés. Az elkövető általában ismeri az áldozatot – családtag, barát, ismerős vagy intézményi dolgozó. A bizalmi kapcsolat kihasználása miatt az áldozatok gyakran nem értik, mi történik, vagy bűntudatot éreznek, ezért nem kérnek segítséget. Tünetek és következmények A szexuális bántalmazásnak nincsenek mindig látható testi jelei. Figyelmeztető jelek lehetnek:
• szexuálisan túlfűtött viselkedés életkorhoz képest,
• szorongás, depresszió, alvás- és evészavarok,
• önsértés, dühkitörések,
• tanulmányi romlás, társas visszahúzódás,
• félelem bizonyos személyektől vagy helyzetektől. Hosszú távon kialakulhat poszttraumás stressz-zavar (PTSD), kötődési zavar, önértékelési probléma, szerhasználat, és felnőttkori kapcsolati nehézségek.

Főbb Elemei és Technikák

Jelenleg erről nincs információ.

Kapcsolódó fogalmak

• Áldozattá válás
• Latencia
• Jelzőrendszer
• Grooming
• Traumafeldolgozás
• Biztonságos kötődés

Gyakorlati jelentőség

A pedagógusoknak, ifjúságsegítőknek és segítő szakembereknek:

• tisztában kell lenniük a szexuális bántalmazás különböző formáival és jeleivel,
• biztonságos, ítélkezésmentes környezetet kell teremteniük a bizalom kialakulásához,
• kötelességük jelzést tenni a gyermekvédelmi rendszer felé, ha gyanú merül fel,
• fel kell készülniük arra, hogy meghallgassák a gyermeket anélkül, hogy befolyásolnák vagy kikérdeznék,
• tudniuk kell, hová irányíthatják a gyermeket további szaksegítségért. A szexuális bántalmazás megelőzéséhez elengedhetetlen:
• a kortárs csoportok érzékenyítése,
• a testhez való jog, határok és beleegyezés témáinak beépítése az iskolai nevelésbe,
• az online tér biztonságos használatának tanítása.

Források / Ajánlott Irodalom

• WHO (2003). Guidelines for medico-legal care for victims of sexual violence.
• Herczog Mária (2015). Szexuális bántalmazás és gyermekvédelem. In: Család, Gyermek, Ifjúság.