Ugrás a tartalomra

Online bántalmazás

Címkék:
online bántászaklatásmegszégyenítésmanipulációfenyegetésadatlopáskiközösítés

Az online bántalmazás (cyberbullying) olyan szándékos, ismétlődő és ártó szándékú magatartás, amely digitális eszközök – például közösségi média, chatalkalmazások, e-mail, online játékok – segítségével történik. A cél általában az, hogy megalázzák, megszégyenítsék, fenyegetéssel vagy manipulációval kontrollálják az áldozatot.

Az online bántalmazás az internetes és mobilkommunikációs eszközök terjedésével vált az egyik leggyakoribb bántalmazási formává, különösen a gyermekek és fiatalok körében. Ellentétben a személyes (offline) zaklatással, az online bántalmazás:

  • folyamatos lehet (24/7), nincs térbeli és időbeli korlátja;
  • széles közönséghez juthat el (pl. nyilvános posztok, csoportos megalázás);
  • anonim lehet – az elkövető rejtve maradhat;
  • tartós nyomot hagy – képek, videók, üzenetek másolhatóak, terjeszthetőek. Formái közé tartozik:
  • sértő, fenyegető vagy megalázó üzenetek küldése (pl. chat, SMS, e-mail);
  • kéretlen vagy kompromittáló képek, videók terjesztése;
  • hamis profilok létrehozása, áldozat lejáratása céljából;
  • kommentháborúk, nyilvános megszégyenítés;
  • kizárás digitális közösségekből, csoportos támadás;
  • digitális zaklatás párkapcsolatokban: folyamatos ellenőrzés, jelszókérés, online kontrollálás. Áldozatok jellemzői és következmények Az online bántalmazás áldozatai sokszor fiatalok, akik még nem rendelkeznek megfelelő érzelemszabályozó vagy önvédelmi stratégiákkal. A következmények lehetnek:
  • szorongás, depresszió, alvászavar;
  • iskolai teljesítményromlás, társas visszahúzódás;
  • testképzavar, önértékelési problémák;
  • önsértés, öngyilkossági gondolatok, cselekedetek. Az áldozatok gyakran szégyellik, hogy bántalmazzák őket, félnek attól, hogy ha szólnak, rosszabb lesz, vagy nem hisznek nekik. Az online tér sajátossága miatt a zaklatás rejtve maradhat a felnőttek előtt. Elkövetők motivációi és szerepei Az online bántalmazók gyakran:
  • névtelenség mögé bújva cselekednek (ami csökkenti a felelősségtudatot),
  • bosszút akarnak állni, pozíciót akarnak szerezni egy csoportban,
  • ‘tréfaként’ vagy ‘viccből’ indítják el a bántalmazást, miközben súlyos sérelmet okoznak. Sokszor nincs egyetlen elkövető: csoportdinamikai hatások (pl. ‘lájkolók’, passzív nézők, közvetítők) is fenntartják a zaklatást.

Jelenleg erről nincs információ.

  • Zaklatás (bullying)
  • Digitális írástudás
  • Adatvédelem
  • Grooming
  • Online biztonság
  • Társas kirekesztés

A pedagógusok és ifjúságsegítők szerepe kulcsfontosságú az online bántalmazás megelőzésében és kezelésében. Fontos:

  • biztonságos légkör teremtése, ahol a diák mer beszélni a problémáról;
  • a digitális tudatosság és az online etika tanítása már alsó tagozattól kezdve;
  • szabályrendszerek kialakítása az iskolai digitális kommunikációra;
  • azonnali, arányos beavatkozás a sérelmek esetén;
  • együttműködés a szülőkkel és az online felületek üzemeltetőivel. Az online bántalmazás nem „virtuális”, hanem valós következményekkel jár, ezért ugyanolyan súllyal kell kezelni, mint a fizikai vagy verbális zaklatást. A prevenciós programoknak külön foglalkozniuk kell a digitális önvédelemmel, a cyberbántalmazás típusaival és a segítségkérési lehetőségekkel.
  • Hinduja, S. & Patchin, J. W. (2015). Bullying Beyond the Schoolyard: Preventing and Responding to Cyberbullying.
  • UNICEF (2019). Tackling Cyberbullying – Guidelines for Educators.