Ugrás a tartalomra

Szexuális visszaélés

Kategóriák:
Bántalmazás és erőszak formái
Címkék:
bántalmazásTraumakiszolgáltatottságmanipuláció

Szexuális visszaélésnek nevezzük azokat a cselekményeket vagy magatartásformákat, amelyek szexuális természetűek és amelyeket a másik személy beleegyezése nélkül, vagy egy hatalmi, függőségi vagy kiszolgáltatott viszony kihasználásával követnek el. A fogalom magába foglalja a szexuális erőszakot, zaklatást, kényszerítést, illetve az olyan helyzeteket, ahol a beleegyezés nem tekinthető érvényesnek (például tudatzavar, életkor, kényszer, fenyegetés miatt).

A szexuális visszaélés spektruma széles: fizikai kontaktust igénylő cselekményektől (nem kívánt érintés, közösülés kényszerítése) az érzelmi és verbális bántalmazáson át az online térben történő visszaélésekig. A szexuális visszaélés gyakran hatalmi egyensúlytalanságon alapul — például munkahelyi, oktatási vagy gondozói viszonyban — de előfordulhat idegenek közötti elkövetésként is.

A szexuális visszaélés lehet egyszeri vagy ismétlődő, elkövetője lehet ismerős, családtag, partner, vagy teljesen idegen személy. A következmények testi sérüléstől a súlyos pszichés traumáig, kötődési problémákig és hosszú távú életminőség-romlásig terjedhetnek.

  • Nem kívánt érintés, simogatás
  • Szexuális erőszak és nemi erőszak
  • Szexuális zaklatás (munkahelyi, oktatási környezetben)
  • Kényszerítés, fenyegetés, zsarolás szexuális célból
  • Kényszerítés, fenyegetés, zsarolás szexuális célból
  • Grooming: fokozatos bizalomépítés és manipuláció online vagy személyes kapcsolaton keresztül, amelynek célja a szexuális kihasználás előkészítése.
  • Személyes, szexuális tartalmú felvételek megszerzése, tárolása vagy megosztása a szereplők beleegyezése nélkül
  • Családon belüli szexuális visszaélés (incesztus)

Tünetek személyenként és életkoronként változnak; gyakori jelek:

  • szorongás, depresszió, alvászavarok
  • viselkedés- vagy szexuális megnyilvánulások megváltozása
  • visszahúzódás, iskolai vagy munkateljesítmény romlása
  • önsértés, öngyilkossági gondolatok
  • testi sérülés vagy szexuálisan átvitt fertőzés jelei
  • online kommunikációban jelentkező zavaró üzenetek vagy kényszerek
  • Biztonság: elsődleges a fizikai és érzelmi biztonság megteremtése.
  • Jelzés és dokumentáció: szükség esetén a jelzési kötelezettség és a pontos dokumentálás fontos.
  • Bizonyítékvédelem: különösen forenzikus vizsgálat előtt kerülni kell a bizonyítékok megsemmisítését.
  • Multidiszciplináris ellátás: egészségügyi, jogi és pszichoszociális támogatás összehangolása.

Segítő szakemberek (egészségügy, pedagógia, szociális munka, rendőrség) számára kulcsfontosságú a felismerés, a bizalomépítés és a megfelelő ellátási útvonalak ismerete. A megelőzésben szerepet játszik az edukáció a beleegyezésről, határok tanítása és az online biztonság tudatosítása.

  • WHO. Clinical Management of Rape Survivors. (2004)
  • WHO. Clinical care for survivors of sexual assault: agenda for protection and care.
  • Magyar jogszabályok és gyermekvédelmi eljárások (helyi vonatkozás szerint)