Ugrás a tartalomra

Ugratás (határ a játék és bántalmazás között)

Címkék:
kiközösítésmegszégyenítéshatárátlépésbántó humorbizonytalanság

Az ugratás olyan társas viselkedés, amely látszólag játékos, tréfás formában jelenik meg, de gyakran rejtett agressziót, megalázást vagy hatalmi fölényt közvetít. Bár időnként ártalmatlan viccelődésről van szó, a gyakorlatban sokszor átlépi a határt, és érzelmileg bántóvá, rombolóvá válik – különösen gyermekközösségekben, ahol az erőviszonyok nincsnek kiegyenlítve.

Az ugratás kontextusfüggő: ami két egyenrangú barát között kölcsönösen elfogadott viccelődés, az egy másik helyzetben bántalmazássá válhat. A különbség abban rejlik, hogy:

  • az áldozat hogyan éli meg;
  • ismétlődő-e és egyoldalú-e a helyzet;
  • van-e lehetősége a másik félnek visszajelzést adni és nemet mondani. A gyermekek gyakran nem tudják megfogalmazni, hogy számukra az ‘ugratás’ valójában bántó, mivel a társas nyomás, a nevetés és az „ez csak vicc” kijelentések normalizálják a helyzetet. Tipikus formák
  • gúnynevek használata „tréfásan”
  • testi megjelenésen, szokásokon alapuló viccelődés
  • rejtett szarkazmus, cinikus megjegyzések
  • ismétlődő „poénkodás” egy gyenge ponton
  • „kihívás”, „bátorságpróba” formájában történő megszégyenítés

Jelenleg erről nincs információ.

  • Bullying
  • Áldozathibáztatás
  • Normalizáció
  • Empátiadeficit
  • Csoportdinamika

A pedagógusoknak és segítőknek kulcsszerepük van abban, hogy felismerjék:

  • mikor válik az ugratás rendszeressé, bántóvá és egyoldalúvá;
  • az áldozat visszajelzését mindig komolyan kell venni – ha valaki azt mondja, hogy bántja, akkor az nem vicc;
  • fontos a csoport előtt jelezni, hogy hol a határ, és miért kell tiszteletben tartani mások érzéseit;
  • kerülni kell a felnőtt általi bagatellizálást (pl. „ne vedd annyira a szívedre”);
  • érzékenyítő gyakorlatokkal, szerepjátékkal, történetmeséléssel lehet fejleszteni a kortársak empátiáját. A nem kezelt ugratás könnyen átcsúszik strukturált bullyingba – ezért már az első jeleknél fontos a beavatkozás.
  • Olweus, D. (1993). Bullying at School
  • Sharp, S. & Smith, P. (1994). School Bullying: Insights and Perspectives