Ugrás a tartalomra

Krízisintervenció

Kategóriák:
Veszélyhelyzetek kezelése, beavatkozások és módszerekMegelőzés és felkészítés
Címkék:
beavatkozásbiztonságfélelemtámogatás

A krízisintervenció olyan azonnali és célzott beavatkozás, amelynek célja a hirtelen traumát vagy súlyos pszichés megterhelést átélt személy stabilizálása, támogatása, valamint a hosszabb távú segítségnyújtás előkészítése. Elsődleges célja a működéskiesés megelőzése és a krízishelyzet további súlyosbodásának megakadályozása.

A krízisintervenció általában időben behatárolt, rövidtávú segítő folyamat, amely közvetlenül a traumát követően nyújt támogatást. Lehet személyes, telefonos vagy online formájú, és alkalmazható egyéni, családi vagy csoportos szinten is. A beavatkozás során a segítő szakember:

  • felméri a kliens aktuális mentális és érzelmi állapotát,
  • segít nevet adni az érzelmeknek és megérteni a helyzetet,
  • mozgósítja az egyén meglévő erőforrásait,
  • szükség esetén bevon más szolgáltatásokat (pl. pszichiáter, védett szállás, jogi tanácsadás).
  1. Krízisfelmérés és állapotstabilizáció A segítő első lépése a helyzet súlyosságának, a veszélyeztetettség mértékének és az érzelmi állapotnak a gyors felmérése. Ez határozza meg, milyen mélységű és intenzitású beavatkozás szükséges.

  2. Érzelmi tájékozódás és érzelmek „nevesítése” A krízisben lévő személy gyakran zavarodott, túlterhelt vagy cselekvésképtelen. A segítő segít rendszerezni az élményeket, megfogalmazni az érzéseket, és megérteni a helyzetet, ami csökkenti a káoszérzést.

  3. Támogató, megtartó kommunikáció A kapcsolati jelenlét és a nyugodt, empatikus kommunikáció biztonságot teremt. Ez az érzelmi megtartás (containment) csökkenti a pánikot és előkészíti a racionális gondolkodás visszatérését.

  4. Erőforrások és támaszpontok mozgósítása A segítő feltérképezi a személy belső (megküzdési stratégiák, korábbi tapasztalatok) és külső (család, barátok, szolgáltatások) erőforrásait, majd segít ezek aktiválásában.

  5. Problémafókusz és a helyzet strukturálása A krízisintervenció nem mélylélektani folyamat, hanem rövid, fókuszált támogatás. Célja a helyzet áttekinthetővé tétele, a legfontosabb teendők kijelölése és a tehetetlenség csökkentése.

  6. Biztonság megteremtése és kockázatkezelés Amennyiben fennáll önsértés, bántalmazás vagy akut veszély, a segítő elsődleges feladata a fizikai és pszichés biztonság megteremtése és a megfelelő szakellátás bevonása.

  7. Továbblépési terv és ellátásba irányítás A krízisintervenció része a rövid távú stabilizáció után a hosszabb távú segítségnyújtás előkészítése: pszichológus, pszichiáter, gyermekvédelmi szolgálat vagy más kompetens szakember bevonása.

Ezek az elemek együtt olyan keretet alkotnak, amely képes csökkenteni a krízis akut érzelmi terhelését, visszaállítani a működőképességet és előkészíteni a további terápiás vagy támogatói folyamatokat.

A pedagógusok és ifjúságsegítők számára alapvető fontosságú, hogy felismerjék a krízishelyzet jeleit, különösen olyan esetekben, amikor a gyermek vagy fiatal:

  • hirtelen viselkedésváltozást mutat,
  • bezárkózik, szorong,
  • agresszíven vagy önsértően reagál,
  • veszélyeztetetté válik (pl. bántalmazás, családi krízis, veszteség, zaklatás). Bár a krízisintervenció mélyebb szakmai tudást igényel, a pedagógusok és segítők fontos szerepet játszanak a korai felismerésben és az azonnali, empatikus támogatás nyújtásában, valamint a megfelelő szakemberhez való irányításban.
  • Buda Béla (2001). A lélek sötét oldala. Animula Kiadó.
  • WHO (2011). Psychological First Aid: Guide for Field Workers.