Ugrás a tartalomra

Erőszakmentes kommunikáció

Kategóriák:
Kommunikáció és szociális készségekMegelőzés és felkészítés
Címkék:
empátiakapcsolódáskommunikációkonfliktuskezelésérzelmi biztonság

Az erőszakmentes kommunikáció egy olyan személyközi kommunikációs módszer, amely a megértésre, az empátiára és az érzelmek, illetve szükségletek őszinte, ítélkezésmentes kifejezésére épül. Célja, hogy a felek ne egymást bántva, hanem egymásra hangolódva tudják kezelni a helyzeteket, így biztonságosabb és együttműködőbb kapcsolatok jöhessenek létre.

Az erőszakmentes kommunikáció Marshall Rosenberg nevéhez kötődik, aki a módszert arra fejlesztette ki, hogy az emberek konfliktusok helyett kapcsolódni tudjanak egymáshoz. Lényege, hogy a kommunikáló fél:

  • megfigyelést fogalmaz meg ítélkezés nélkül,
  • kifejezi a saját érzéseit,
  • megnevezi a mögöttük lévő szükségleteket,
  • konkrét, megvalósítható kérést fogalmaz meg.

Az EMK nem „szép beszéd”, hanem egy tudatos kapcsolati attitűd, amely az együttműködést, a tiszteletet és az érzelmi biztonságot helyezi középpontba. Gyermekekkel és fiatalokkal különösen hasznos, mert segíti az érzelemszabályozást, a konfliktuskezelést és az empátia fejlődését.

A módszer abban is támogatást ad, hogy a felek felismerjék: a bántó viselkedések sokszor kielégítetlen szükségletekből erednek, és ezek megértése elősegítheti a konstruktív megoldást.

  1. Ítélkezésmentes megfigyelés
    A helyzet leírása anélkül, hogy minősítéseket vagy feltételezéseket fűznénk hozzá.

  2. Érzések pontos megfogalmazása
    Az érzelmek azonosítása és kifejezése („dühös vagyok”, „szorongok”), nem pedig a másik hibáztatása.

  3. Szükségletek felismerése és kimondása
    Annak megfogalmazása, hogy milyen emberi szükséglet sérült vagy maradt kielégítetlen (pl. biztonság, tisztelet, támogatás).

  4. Konkrét kérés megfogalmazása
    Nem követelés, hanem együttműködésre hívó, teljesíthető kérés megnevezése.

  5. Empatikus jelenlét
    A másik fél érzéseinek és szükségleteinek meghallása, visszajelzése; nem tanácsadás, nem értékelés.

  6. Önmagunk felvállalása
    Őszinte kommunikáció arról, hogy egy helyzet hogyan hat ránk, mit élünk át, mire lenne szükségünk.

  7. Konfliktushelyzetekben a feszültség csökkentése
    A nyelvezet tudatos használata a helyzet eszkalációjának megelőzésére.

Az erőszakmentes kommunikáció különösen hasznos gyermekekkel, serdülőkkel, pedagógiai és segítői helyzetekben. Erősíti és segíti:

  • a bizalom és az érzelmi biztonság kialakítását,
  • a konfliktusok megoldását anélkül, hogy sérülne a kapcsolat,
  • az agresszív vagy elkerülő működések csökkentését,
  • az önkifejezést és az önreflexió fejlődését,
  • a csoportokban a kooperáció és az empátia erősítését.

Az erőszakmentes kommunikációs használata hosszú távon fejleszti az érzelmi intelligenciát és a kapcsolati rugalmasságot.

  • Rosenberg, M. B. (2003). Nonviolent Communication: A Language of Life.
  • Hart, S. (2004). The Art of Empathy in Schools.