Ugrás a tartalomra

Együttműködő segítői team szerepe

Kategóriák:
Intézményi és rendszerszintű működésVeszélyhelyzetek kezelése, beavatkozások és módszerekMegelőzés és felkészítés
Címkék:
bizalomegyüttműködésfelelősségkapcsolódáskommunikációtámogatás

Az együttműködő segítői team egy olyan több szakemberből álló csoport, amely összehangoltan dolgozik a gyermekek pszichoszociális biztonságának, fejlődésének, jólétének biztosítása érdekében. Tagjai lehetnek: pedagógus, iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős, szociális munkás, fejlesztőpedagógus, és más, a gyermekkel kapcsolatban álló szakemberek.

Az egyes segítők tudása és nézőpontja önmagában is értékes, de a komplex problémák (pl. bántalmazás, szorongás, tanulási nehézség, családi háttérprobléma) hatékony kezelése csak szakmaközi együttműködésben valósítható meg.

A teammunka jellemzői:

  • közös esetmegbeszélés és döntéshozatal;
  • információmegosztás az adatvédelemre vonatkozó jogi keretek között;
  • közös stratégiaalkotás az iskolai beavatkozásokra;
  • egymás kompetenciáinak tiszteletben tartása.

Teamtagok jellemző szerepei:

  • Pedagógus: napi észlelés, első észlelő, kapcsolat az osztályközösséggel
  • Iskolapszichológus: érzelmi támogatás, diagnosztikai javaslat, egyéni és csoportos segítés
  • Gyermekvédelmi felelős: kapcsolattartás a hatóságokkal, veszélyeztetettség kezelése
  • Fejlesztőpedagógus: tanulási sajátosságok, integrációs támogatás
  • Szociális munkás: családlátogatás, családi háttér feltérképezése, rendszeres kapcsolattartás
  1. Közös esetmegbeszélések rendszeresítése
    A teamtagok összehangoltan értelmezik a helyzeteket és közös döntéseket hoznak.

  2. Kompetenciahatárok tisztázása
    Minden szakember a saját szakmai területén jár el, elkerülve az átfedéseket és a konfliktusokat.

  3. Folyamatos információcsere
    A releváns információk megosztása adatvédelmi keretek között, a gyermek érdekeit szem előtt tartva.

  4. Esetfelelős kijelölése
    Egy kijelölt szakember koordinálja az adott gyermekkel kapcsolatos teendőket, és biztosítja a folyamat követhetőségét.

  5. Közös beavatkozási terv készítése
    A team meghatározza a célokat, lépéseket és határidőket a gyermek támogatására.

  6. Rendszeres utánkövetés
    A team nyomon követi, hogyan működnek a beavatkozások, szükség esetén módosítja azokat.

  7. Érzelmi és szakmai támogatás a teamtagoknak
    A közös munka csökkenti a túlterheltséget és megelőzi a kiégést, amit belső támogatással is erősíteni kell.

  8. Külső szolgálatokkal való együttműködés
    Szükség esetén kapcsolatfelvétel gyermekvédelmi, szociális vagy egészségügyi szereplőkkel.

A segítői team működése akkor eredményes, ha:

  • a tagok rendszeresen konzultálnak és összehangolják beavatkozásaikat;
  • tisztázott szerepek mentén működnek, nem versengenek egymással;
  • az érintett gyermek érdeke áll a középpontban;
  • működésük nem eseti, hanem rendszerbe illesztett (pl. havi teamülés);
  • dokumentált, követhető, átlátható beavatkozási folyamatban gondolkodnak.

A teammunka növeli az észlelés érzékenységét, megelőzi a kiégést, és segíti a gyors, hatékony segítségnyújtást.

  • Herczog Mária (2001). A gyermekvédelem alapkérdései
  • Bagdy Emőke (2005). Pszichológia a pedagógiában