Ugrás a tartalomra

Kapcsolati biztonság

Címkék:
biztonságkapcsolódásbizalomstabilitáselfogadásnyugalomelőrejelezhetőség

A kapcsolati biztonság olyan pszichológiai állapot, amelyben az egyén érzelmileg elfogadottnak, védettnek, megbecsültnek érzi magát egy másik személlyel való kapcsolatában. Különösen fontos fejlődési tényező gyermekkorban, mivel az érzelmi biztonság az egészséges kötődés, önbizalom és tanulási motiváció alapja.

A kapcsolati biztonság alapja a kiszámítható, empatikus, nem fenyegető viszony a gyermek és a felnőtt (szülő, pedagógus, segítő) között. Ez az élmény:

  • megerősíti az önértékelést,
  • elősegíti az érzelmek szabályozását,
  • támogatja a problémák kifejezését és segítségkérést,
  • védőfaktorként hat trauma, bántalmazás vagy veszteség esetén. Ha egy gyermek nem érzi biztonságban magát kapcsolataiban, gyakran viselkedéses tünetekkel, bezárkózással vagy túlzott alkalmazkodással reagál. A kapcsolati biztonságot támogató felnőtti viselkedés
  • kiszámítható jelenlét és következetes reakciók
  • empatikus figyelem és értő hallgatás
  • ítélkezésmentes, elfogadó hozzáállás
  • a gyermek autonómiájának tiszteletben tartása
  • hiteles érzelemkifejezés és válaszkész kommunikáció

Jelenleg erről nincs információ.

  • Érzelmi biztonság
  • Kötődés
  • Mentális önvédelem
  • Segítő kapcsolat
  • Bizalomvesztés

Az iskolai, segítői és családi közegben kialakuló kapcsolati biztonság:

  • csökkenti a bántalmazásból fakadó hatásokat,
  • megelőzi az érzelmi elhanyagolás következményeit,
  • fejleszti a gyermek stressztűrő képességét és érzelmi rugalmasságát,
  • hosszú távon támogatja az önbizalom, kötődés és társas működés fejlődését. A pedagógus és segítő nem tud minden helyzetet megoldani, de kapcsolati jelenlétével védelmi környezetet teremthet a gyermek számára.
  • Bowlby, J. (1988). A Secure Base: Parent-Child Attachment and Healthy Human Development
  • Siegel, D. – Bryson, T. (2011). The Whole-Brain Child