Ugrás a tartalomra

Resztoratív technikák

Kategóriák:
Kommunikáció és szociális készségekMegelőzés és felkészítésintervention-methods
Címkék:
felelősségvállaláskonfliktuskezelésközösség

A resztoratív technikák olyan konfliktuskezelési és közösségi beavatkozási módszerek, amelyek célja a kapcsolatok helyreállítása, a felek közötti bizalom újjáépítése és a felelősségvállalás elősegítése. A fókusz nem a büntetésen, hanem a károk felismerésén, a jóvátételen és az egész közösség bevonásán van.

A resztoratív megközelítés abból indul ki, hogy a konfliktusok, bántások és szabálysértések nemcsak az érintett felek között okoznak törést, hanem a közösségi kapcsolatokban is. A technikák lényege, hogy a résztvevők biztonságos keretek között beszélhessék át a történteket, megfogalmazzák szükségleteiket, és közösen találjanak olyan megoldást, amely helyreállítja a kapcsolatot vagy a helyzetet.

Jellegzetes elemei:

  • a felek meghallgatása, perspektívájuk megértése;
  • a bántás, ártalom vagy konfliktus tényleges hatásainak feltárása;
  • a felelősségvállalás támogatása;
  • közös döntéshozatal a helyreállítás módjáról;
  • a közösségi normák megerősítése.

A resztoratív technikák különösen jól alkalmazhatók iskolai közösségekben, gyermekvédelmi helyzetekben, csoportmunkában és minden olyan térben, ahol fontos a kapcsolatok és a csoportkohézió fenntartása.

  1. Resztoratív beszélgetés
    Strukturált párbeszéd, amelyben a felek biztonságos keretek között fogalmazzák meg érzéseiket, szükségleteiket és azt, hogy mit éltek meg a konfliktus során.

  2. Resztoratív kör
    A csoport minden tagja egyenrangú félként vesz részt a beszélgetésben. A kör támogatja a meghallgatást, a közös felelősség vállalását és a közösségi normák újraértelmezését.

  3. Helyreállító konferencia
    Komplexebb forma, amelyben az érintettek — akár családtagok, pedagógusok, segítők — közösen keresnek megoldást a helyzet rendezésére és a károk jóvátételére.

  4. Szükségletek feltárása
    A hangsúly nem a hibáztatáson van, hanem annak megértésén, hogy kinek mire van szüksége ahhoz, hogy a helyzet megoldhatóvá és a kapcsolat rendezhetővé váljon.

  5. Jóvátételi megállapodás kialakítása
    A résztvevők közösen döntenek arról, milyen lépések vezetnek a helyreállításhoz: ez lehet bocsánatkérés, konkrét feladat vállalása, közösségi szerep vagy más konstruktív cselekvés.

  6. Utánkövetés és támogatás
    Fontos, hogy a megállapodás megvalósulását a pedagógus vagy segítő figyelemmel kísérje, és szükség esetén további támogatást adjon. Ez biztosítja, hogy a resztoratív folyamat valóban tartós változást eredményezzen.

A resztoratív technikák alkalmazása növeli a csoporton belüli biztonságot, csökkenti a bántalmazási helyzetek kialakulását és elősegíti a felelősségvállalást. Segítenek abban, hogy a közösség tagjai megértsék egymás szükségleteit, elsajátítsák a konstruktív kommunikációt, és aktív szereplői legyenek a problémák rendezésének. A módszer hosszú távon erősíti a közösségi normákat és a kapcsolati stabilitást.

  • Morrison, B. (2007). Restoring Safe School Communities.
  • Hopkins, B. (2011). The Restorative Classroom.
  • Zehr, H. (2002). The Little Book of Restorative Justice.