Bántalmazás és online bántalmazás

Ta treść nie jest jeszcze dostępna w Twoim języku.

A bántalmazás (amit manapság gyakran említenek az angolból átvett műszóval bullying-ként) fizikai vagy pszichés fájdalom, kár okozása az áldozatnak, ami többféle bántalmazó cselekmény révén történhet. Ilyen cselekmény például a fenyegetés, fizikai inzultus (lökdösődés, verés,), megszégyenítés, gúnyolódás, megalázás, kiközösítés, a sértettet előnytelen színben feltüntető pletyka terjesztése.

A bántalmazás megnyilvánulási formái

A bántalmazás megnyilvánulási formájában is többféle lehet:

Fizikai bántalmazás: súlyos vagy enyhébb testi bántalmazás, az érintett személyes tárgyainak tönkretétele, elvétele. A tapasztalatok alapján fiúk körében a fizikai bántalmazás nagyobb gyakorisággal fordul elő a lányokhoz képest. A gyermekek, fiatalok körében az életkor előrehaladtával a statisztikák szerint a bántalmazó cselekvés előfordulásának gyakorisága jelentős mértékben csökken. Ha valakinél a bántalmazó cselekvés gyakorisága középiskolás korra sem csökken, ott komolyabb pszichés deviancia fennállásának lehetőségével is számolni kell.
Verbális bántalmazás: ide soroljuk a fenyegetést, megalázó szóbeli inzultust, sértegetést, gúnynév alkalmazását. A verbális bántalmazás nemtől függetlenül a legelterjedtebb bántalmazási forma, a jelenleg rendelkezésre álló statisztikák alapján aránya eléri az összes bántalmazás 70%-át. Veszélyes, mert könnyen észrevétlen maradhat, sokszor a közvetlen környezet számára is nehezen észlelhető, ugyanakkor erős mentális romboló hatást gyakorolhat az áldozatra, jelentősen károsíthatja önbizalmát, önbecsülését.
Kapcsolati bántalmazás: ide soroljuk a kiközösítést, az elutasítás meghatározott formáit, a pletyka terjesztését, barát elcsábítását. A vonatkozó statisztikák szerint a kapcsolati bántalmazás a fiataloknál a lányok körében a jellemzőbb.
Internetes bántalmazás (cyberbulling): fenyegető üzenetek küldése, megalázó tartalmak közzététele a közösségi médiafelületeken (facebook, Instagram, X stb.), a bántalmazott személyi adataival visszaélő hamis közösségi profil létrehozása és használata, lejárató pletykák terjesztése és kibeszélés a közösségi felületeken.

Általánosságban érvényes, hogy a bántalmazó általában az önértékelés erőforrásait rombolja.: Ez a fiúknál a kompetencia, az erő érzése (amelyet a társas összehasonlítás révén élnek meg), lányoknál pedig elsősorban a társas elismerésre (másoktól származó pozitív visszajelzésekre) épülő reputáció.

Meg kell különböztetni továbbá a közvetlen és közvetett bántalmazást. Előbbi során a bántalmazó jól azonosítható – az áldozatot nyílt támadás éri. Az utóbbi esetében másokat manipulálva, felbujtva támadják az áldozatot – pl. kiközösítik, szándékosan kizárják valamely csoportból. A közösség tagjai közül sokan még akkor is hajlamosak a bántalmazóval tartani, ha nem értenek egyet a bántalmazással, így a bántalmazó „divatot teremt”, trendet határoz meg és aki nem tart az ehhez csatlakozó többséggel, az maga is könnyen célponttá válhat.

A következő táblázatban támpontokat kívánunk adni az iskolai bántalmazás felismerésére, a bántalmazásnak a mindennapos nézeteltérés konfliktusaitól való megkülönböztetésére:

Mindennapos konfliktusok	Iskolai bántalmazás (school bullying)
Esetleges, alkalomszerű vagy ismétlődő, de alapvetően nem előre megtervezett, gyakran a pillanat hevében bontakozik ki.	Előre eltervezett, célzott, szándékos.
Az érzelmek intenzitása mindkét félnél közel azonos.	Az áldozat érzelmei sokkal erősebbek, mint a bántalmazóé.
A konfliktus csúcspontján túlhaladva legtöbbször mindkét fél a megoldásra törekszik.	A bántalmazó igyekszik ellenőrzést gyakorolni áldozata fölött.
A felek egymáshoz való viszonyában az erőegyensúly nem bomlik fel.	A bántalmazó határozott célja az erőegyensúly megbontása és maga javára fordítása.
Mindkét fél felelősnek érzi magát a nézeteltérés kialakulásáért.	Az áldozat hibáztatása a kialakult helyzetért
A felek hajlandók erőfeszítéseket is tenni, a konfliktust elsímítása érdekében.	A bántalmazó nem hajlandó erőfeszítéseket tenni a konfliktus mérséklése vagy elsimítása érdekében.

Kutatási tapasztalatok alapján az iskolai környezetben a kirekesztett, kigúnyolt diákok súlyosabb érzelmi problémákkal küzdenek, kevesebb és rosszabb minőségű (feszült, konfliktuózus) kortárskapcsolatot tartanak fenn, mint a fizikálisan bántalmazott diákok. Wood, Done és Kalsi, 2008-ban elvégzett kutatásában (Sarah Woods-John Done-Hardeep Kalsi, „Peer victimisation and internalising difficulties: The moderating role of friendship quality”, Journal of Adolescence, 32. kötet, 2. szám, 293–308 oldalak) például 401 serdülő (átlagéletkor: 13,5 év) bevonásával vizsgálták a közvetlen és a kapcsolati bántalmazás áldozatainak magányosságát és érzelmi problémáit, valamint azt, hogy a barátság minősége miként befolyásolja ezeket a kapcsolatokat. A kutatás eredményei szerint a kapcsolati bántalmazás áldozatai magasabb arányban és intenzívebben éltek meg magányosságot és érzelmi problémákat, míg a közvetlen bántalmazás áldozatai jobb minőségű barátságokról számoltak be, ami alacsonyabb fokú magányosság-érzettel járt együtt. A baráti kapcsolat tehát erős védelmező tényező lehet a bántalmazás negatív hatásaival szemben.