← Vissza a tudásbázis választáshoz

Zaklatás (bullying) – elkövetők és áldozatok

Acest conținut nu este încă disponibil în limba dumneavoastră.

Összességében elmondható, hogy a zaklatással bántalmazók körében nincs egy bizonyos „elkövetőtípus”, a bántalmazók – és egyébként az áldozatok is – nagyon sokféle személyiségtípust reprezentálnak. A zaklatás kialakulásában és elharapódzásában pedig a csoport szabályostól eltérő működésmódja játssza a legfőbb szerepet, és külső beavatkozás nélkül a bántalmazó magatartás a csoport tagjai körében eszkalálódhat.

A zaklatás alapvetően valamilyen csoport keretei között elkövetett cselekmény, gyakran több szereplős, és minden esetben elsősorban a szemlélőknek szól. A zaklatás elkövetője a csoport tagjainak figyelmétől övezve felvonultatja az erejét, így akarja növelni az elismertségét a csoportközösségen belül. A résztvevőket Christina Salmivalli és munkatársai 1996-ban publikált tanulmánya (Salmivalli, C., Björkqvist, K., Lagerspetz, K. M., Österman, K., & Kaukiainen, A. (1996). Bullying as a group process: Participant roles and their relations to social status in the group. Aggressive Behavior, 22, 1-15.) nyomán 6 típusba sorolhatjuk – a bántalmazásban betöltött szerepeik szerint:

1. Bántalmazó: A bántalmazás kezdeményezője. Fenyeget vagy fizikailag bántalmaz másokat, kizárja a másikat különböző tevékenységekből, pletykát terjeszt stb. A bántalmazás célszeméjén vagy személyein kívül másokat is megszólít és törekszik bevonni az általa kezdeményezett bántalmazásba.
2. Csatlós: Nem ő a bántalmazás kezdeményezője, de aktívan részt vesz a bántalmazásban. Támogatja a bántalmazót, pl. beáll a fenyegető diskurzusba, vagy elkapja, lefogja a fizikailag bántalmazott áldozatot.
3. Bátorító: Odamegy, amikor a bántalmazás elkezdődik, hogy megfigyelhesse azt. Nevet, tetszését fejezi ki. Tovább tüzeli, buzdítja a bántalmazót.
4. Kívülálló: Távol marad a bántalmazási helyzetektől. Egyik oldalon sem foglal állást, nem avatkozik közbe. Nincs tudomása a bántalmazásról, vagy úgy tesz, mintha nem tudna róla.
5. Védelmező: Támogatja, biztatja az áldozatot. Bátorítja, hogy jelezze tanárának a bántalmazást. Megpróbálja megakadályozni a bántalmazást. Segítséget hív. Nem hagyja egyedül az áldozatot – pl. a szünetekben társaságot biztosít számára.
6. Áldozat: A bántalmazás célpontja és elszenvedője.

Fontos megjegyezni, hogy a zaklatásra vonatkozó fenti tipológia leggyakrabban az iskolai agresszió megnyilvánulásai során érvényesül. Az iskolai agresszió lényeges vonása, hogy a bántalmazás leggyakrabban nem csupán az elkövető és az áldozat közötti interakció, hanem a csoport többi tagjának viselkedése és reakciói is jelentős szerepet játszanak a folyamatban. A különböző szerepek felismerése és megértése segíthet hatékonyabb beavatkozási stratégiák kidolgozásában, az iskolai bántalmazás megelőzésében és kezelésében.

Az iskolai agresszió egyébként nemcsak diák-diák közötti viszonyban alakulhat ki, hanem kialakulhat tanár-diák relációban is, illetve diákok és más iskolai alkalmazottak között, és akár szülő-tanár kapcsolatban is. Megnyilvánulhat testi, verbális, mentális agresszió formájában is. Az iskolai közösség magasfokú alkalmazkodást kívánó légköre, a nézeteltérések erőszakos megoldásának elterjedt kultúrája, a bántalmazás érzése a tanulmányi teljesítmény értékelések kapcsán, a beavatkozási, korrekciós cselekvésükben szűk korlátok közé szorított tanárok bizonytalansága kedveznek az iskolai agresszió kialakulásának