Ajánlott irodalom
Tento obsah ešte nie je dostupný vo vašom jazyku.
Magyar nyelvű publikációk
Barabás, A. T. (2022) Áldozattá válás. In: Internetes Jogtudományi Enciklopédia. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.; Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest, 1-9.
Barabás, A. T. (2009). Áldozattá válás Magyarországon: a statisztika és az empirikus vizsgálatok valóságképe. In: Borbíró A.–Kiss A.– Velez E. –Garami L.: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II., Budapest, 39-53.
Tihamér, D. T. (2003). Viktimológia ismeretelmélete. Creative Commons, Budapest.
Kiss, T. (2014). Áldozattá válás dimenziói az online színtérben.
Margitics, F., & Figula, E. (2013). Iskolai erőszak során támadóvá, áldozattá vagy provokatív áldozattá váló tanulók egyes személyiségjellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14(3), 217–234.
Szilvia, G. (2009). 5.2. Gyermekbántalmazás, veszélyeztetett gyermekek. In: Borbíró A.–Kiss A.– Velez E. –Garami L.: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II., Budapest, 332-334.
Balogh, E. (2022). Az iskolai erőszak társadalmi megközelítése. Pedagógiai Horizont, 6(2), 21–29.
Sándor, G. (2015). Az online zaklatás és annak hatása serdülőkre. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(1), 21–34.
Buda, B. (2001). A lélek sötét oldala: Bántalmazás és áldozattá válás a családban. Budapest: Animula Kiadó.
Hajdú, G. (2016). Az iskolai bullying pszichológiai hatásai. Iskolakultúra, 26(8), 45–58.
Kiss, É. (2019). A családon belüli erőszak áldozatai és a társadalmi támogatás hiányosságai. Szociológiai Szemle, 29(4), 55–74.
Böszörményi, L. (2018). Gyermekvédelem és bántalmazás az oktatási rendszerben. Neveléstudomány, 6(3), 21–34.
Tóth, I. (2020). A gyermekbántalmazás jogi és pszichológiai aspektusai Magyarországon. Jogtudományi Közlöny, 12(3), 45–58.
László, K. (2015). A munkahelyi bántalmazás és a kiégés összefüggései. Munkaügyi Szemle, 10(4), 34–45.
Kiss, G. (2021). Online bántalmazás és az érzelmi következmények. Digitális Kultúra, 4(2), 65–82.
Lévai, M. (2002). Bántalmazás a párkapcsolatban. Társadalmi Szemle, 20(3), 34–41.
Nemzetközi publikációk
Bandura, A. (1973). Aggression: A Social Learning Analysis. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall.
Olweus, D. (1993). Bullying at School: What We Know and What We Can Do. Oxford: Blackwell Publishers.
Finkelhor, D. (1994). Current Information on the Scope and Nature of Child Sexual Abuse. The Future of Children, 4(2), 31–53.
Felson, R. B., & Steadman, H. J. (1983). Situational Factors in Disputes Leading to Criminal Violence. Criminology, 21(1), 59–74.
Rigby, K. (2002). New Perspectives on Bullying. London: Jessica Kingsley Publishers.
Sherman, L. W. (1993). Defiance, Deterrence, and Irrelevance: A Theory of the Criminal Sanction. Journal of Research in Crime and Delinquency, 30(4), 445–473.
Dutton, D. G. (2007). The Abusive Personality: Violence and Control in Intimate Relationships (2nd ed.). New York: Guilford Press.
Walker, L. E. (2009). The Battered Woman Syndrome. New York: Springer Publishing Company.
Steinmetz, S. K. (1977). The Cycle of Violence: Assertive, Aggressive, and Abusive Family Interaction. Journal of Marriage and Family Counseling, 3(1), 3–9.
Widom, C. S. (1989). The Cycle of Violence. Science, 244(4901), 160–166.
Bauman, S., & Del Rio, A. (2006). Preservice Teachers’ Responses to Bullying Scenarios. Educational Psychology, 26(3), 425–438.
Tremblay, R. E., & Craig, W. M. (1995). Developmental Crime Prevention. Crime and Justice, 19(1), 151–236.
Straus, M. A., & Gelles, R. J. (1990). Physical Violence in American Families. New Brunswick, NJ: Transaction Publishers.
Cicchetti, D., & Rogosch, F. A. (1996). Equifinality and Multifinality in Developmental Psychopathology. Development and Psychopathology, 8(4), 597–600.
Feindler, E. L., & Ecton, R. B. (1986). Anger Control Training for Aggressive Adolescents. Cognitive Therapy and Research, 10(2), 199–210.
Giddens, A. (1993). Sociology. Cambridge: Polity Press.
Ainsworth, M. D. S., Blehar, M. C., Waters, E., & Wall, S. (1978). Patterns of Attachment: A Psychological Study of the Strange Situation. Hillsdale, NJ: Erlbaum.
Hawker, D. S. J., & Boulton, M. J. (2000). Twenty Years’ Research on Peer Victimization and Psychosocial Maladjustment. Child Abuse & Neglect, 24(10), 1237–1259.
Cluver, L., Orkin, F., Boyes, M. E., & Sherr, L. (2014). Cash Plus Care: Social Protection. Pediatrics, 134(1), 136–142.
Craig, W., & Pepler, D. J. (2007). Understanding Bullying: From Research to Practice. Canadian Psychology, 48(2), 86–93.
Huesmann, L. R., & Eron, L. D. (1986). Television and the Aggressive Child. Hillsdale, NJ: Erlbaum.
Briere, J., & Scott, C. (2014). Principles of Trauma Therapy: A Guide to Symptoms, Evaluation, and Treatment. Los Angeles: Sage Publications.
Arendt, H. (1958). The Origins of Totalitarianism. Cleveland: World Publishing.
Espelage, D. L., & Swearer, S. M. (2004). Bullying in American Schools: A Social-Ecological Perspective on Prevention and Intervention. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates.
Masten, A. S. (2011). Resilience in Individual Development. Annual Review of Psychology, 62, 227–257.
Perry, B. D., & Pollard, R. (1998). Homeostasis, Stress, Trauma, and Adaptation. Child Development, 71(3), 145–156.
Zimbardo, P. G. (2007). The Lucifer Effect: Understanding How Good People Turn Evil. New York: Random House.
Garmezy, N. (1991). Resilience in Children’s Adaptation to Negative Life Events. American Psychologist, 46(4), 408–420.
Bronfenbrenner, U. (1979). The Ecology of Human Development. Cambridge, MA: Harvard University Press.
Glaser, D. (2000). Child Abuse and Neglect and the Brain. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 41(1), 97–116.
Ellenberger, H. (1954) Relations psychologiques entre le criminel et la victime, Revue Internationale de Criminologie et de Police Technique, 1954/2, 103–121.
Sellin, T., & Wolfgang, M. E. (1964). The Measurement of Delinquency. New York: John Wiley & Sons.