Mentális önvédelem
Овај садржај још није доступан на вашем језику.
A tudatosság, gyors érzelem- és helyzetfelismerés legfőképpen a mentális gyakorláson múlik. A hatékony cselekvést nagymértékben segíti az önismeret, a tapasztalat, a korábbi konfliktushelyzetek kezelésében szerzett gyakorlat. A tudatos felismerése annak, amikor szorongani kezdünk, mert korábban már kerültünk ilyen helyzetbe, segíthet a konfliktusszituáció hatékony kezelésében. A provokáció, vitába szállás nagyon ritkán segít. Sokkal inkább a higgadt, nyugodt, asszertív kommunikációt javasoljuk verbális bántalmazás esetén! Mit jelent ez? Egy iskolai zaklatás, verbális piszkálódás esetében az obszcén kifejezésekre adhatjuk az alábbi választ: „Igazad van, ilyen vagyok!” Ez első pillantásra szégyenteli meghátrálásnak tűnhet, ám a bántalmazókat általában meglepetésként éri az ilyesféle reakció és már itt abbamarad a konfliktushelyzet.
Azonban, ha a konfliktusszituáció folytatódik, koncentráljunk saját érzelmeink tűpontos meghatározására és kifejezésére. A hatékony válaszreakció mindig a következő felépítéssel zajlik:
Első tagmondat: „Szomorú vagyok, mert…”, „Csalódott vagyok, mert…”.
A második tagmondat a konkrét okot tartalmazza: „…mert szerintem igazságtalan vagy velem!”, „…mert hülyének neveztél, pedig azt hittem barátok vagyunk!”.
Fontos figyelembe venni, hogy a bántalmazók az áldozatukat élettelenítik, dehumanizálják, így elviselhetővé válik saját maguk számára tettük. Az alábbi mondattal, „Szomorú vagyok, mert hülyének neveztél, pedig azt hittem barátok vagyunk!”, az érzelmek kimondásának hatására az agresszort arra tereljük, hogy újra emberként tekintsen az áldozatára. Törekedjünk az érzelmek megnevezésére, a hitelességre mondatainkban! Az ilyen mondatok alkalmazása miatt a verbális zaklatások 80%-a megszűnik a statisztikák szerint! További lehetőség, amennyiben nem tudunk kilépni a szituációból és lezárni azt, az agresszor érzelmi diszpozíciójára alapozunk: „Mit szeretnél ezzel közölni számomra?”, „Mit érzel, amikor ilyen durva dolgokat mondasz másokra?”, „Tudok segíteni neked valamiben, például, hogy jobban érezd magad?”.
Bár sokszor sz ösztönös és presztízs-alapú késztetések miatt nehéz megvalósítani a visszatámadástól való tartózkodást, mindig szem előtt kell tartani, hogy a visszatámadás további agressziót szülhet a bántalmazó részéről, mivel a cselekvési folyamatban az agresszió, mint egy spirál, öngerjesztő folyamatként működik. Minden lehetőség szerint próbáljuk kerülni tehát a visszavágást, a fenyegetést, provokációt a konkrét szituációban. A megnyugvást követő időszakban higgadtabban és nyugodtabban fogjuk tudni rendezni az ügyet!