Szociális fóbia

Teme:

Mentálhigiéné és kapcsolatok

Kategorije:

Duševno zdravje Čustvene in vedenjske težave pri uravnavanju psychology-and-cognition

Oznake:

mentális egészség szorongás stressz érzelmek

Ta vsebina še ni na voljo v vašem jeziku.

Definíció

A szociális fóbia, más néven szociális szorongásos zavar tartós szorongásos állapot, amelyben az érintett személy erős félelmet él át társas vagy teljesítményhelyzetekben. A félelem középpontjában rendszerint az áll, hogy mások negatívan értékelhetik, kinevethetik, megszégyeníthetik vagy elutasíthatják.

Részletes leírás

A szociális fóbia nem egyszerű félénkség. Az érintett személy számára a társas helyzetek jelentős belső feszültséget okozhatnak, és gyakran már előre szorong attól, hogy szerepelnie, beszélnie, kérdeznie vagy kapcsolatot kezdeményeznie kell.

Gyermekeknél és serdülőknél a szociális fóbia megjelenhet például:

feleléstől vagy szerepléstől való erős félelemben;
csoportmunkától való visszahúzódásban;
új társas helyzetek kerülésében;
nehézkes szemkontaktusban;
halk beszédben vagy megszólalási nehézségben;
túlzott szégyenérzetben;
testi tünetekben, például pirulásban, remegésben, gyomorfájásban vagy izzadásban.

Fontos kiemelni, hogy a szociális fóbiával élő gyermek sokszor nem érdektelen, nem udvariatlan és nem motiválatlan, hanem erős belső feszültséget él át olyan helyzetekben, amelyek mások számára hétköznapinak tűnhetnek.

Az iskolai környezetben a szociális fóbia különösen megterhelő lehet, mert a tanulónak gyakran kell mások előtt megszólalnia, szerepelnie, együttműködnie és folyamatos társas helyzetekben jelen lennie. A tartós szorongás akadályozhatja a tanulási teljesítményt, a társas kapcsolatok építését és az önbizalom fejlődését.

Főbb elemek és technikák

Társas helyzetekhez kötődő félelem – A szorongás elsősorban olyan helyzetekben jelenik meg, ahol az érintett úgy érzi, mások figyelme vagy értékelése rá irányul.
Elkerülés vagy visszahúzódás – A gyermek igyekezhet elkerülni a felelést, szereplést, csoportmunkát vagy új társas helyzeteket.
Testi tünetek felismerése – A szorongás gyakran testi formában is megjelenik:
- gyomorfájás;
- fejfájás;
- remegés;
- pirulás;
- izzadás;
- gyors szívverés.
Biztonságos gyakorlási helyzetek kialakítása – A fokozatos, támogató gyakorlás segíthet abban, hogy a gyermek kis lépésekben próbáljon ki társas helyzeteket.
Megszégyenítés kerülése – A nyilvános kritika, gúny vagy erőltetett szerepeltetés fokozhatja a szorongást. A pedagógiai támogatásban fontos a kiszámíthatóság, a választási lehetőség és az előzetes felkészítés.

Kapcsolódó fogalmak

Gyakorlati jelentőség

A szociális fóbia felismerése különösen fontos pedagógusok, pszichológusok és segítő szakemberek számára, mert az érintett gyermek visszahúzódása vagy passzivitása könnyen félreérthető. Előfordulhat, hogy a környezet motiválatlanságnak, érdektelenségnek vagy udvariatlanságnak látja azt, ami valójában erős szorongás következménye.

A fogalom ismerete segíti a szakembereket abban, hogy:

felismerjék a társas helyzetekhez kötődő szorongás jeleit;
elkerüljék a megszégyenítő vagy erőltetett helyzeteket;
támogatóbb kommunikációt alakítsanak ki;
fokozatosan segítsék a társas részvételt;
erősítsék a gyermek biztonságérzetét és önbizalmát.

A pedagógiai gyakorlatban fontos, hogy a gyermek kapjon lehetőséget a fokozatos bevonódásra. A cél nem az, hogy azonnal magabiztosan szerepeljen mások előtt, hanem hogy biztonságos, kiszámítható helyzetekben tapasztalja meg: képes jelen lenni, megszólalni és kapcsolódni anélkül, hogy megszégyenülne.

Ajánlott irodalom

James, A. C., Reardon, T., Soler, A., James, G., & Creswell, C. (2020). Cognitive behavioural therapy for anxiety disorders in children and adolescents. Cochrane Database of Systematic Reviews, 11(11), CD013162. https://doi.org/10.1002/14651858.CD013162.pub2

Szinopszis

Cochrane-metaelemzés a kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékonyságáról gyermek- és serdülőkori szorongásos zavarokban, 87 vizsgálat és közel 6 000 résztvevő adatai alapján. A várólistához vagy kezelés nélküli állapothoz képest a CBT valószínűleg jelentősen növeli a tünetmentesség arányát (49% versus 18%), és a figyelmi kontrollnál is hatékonyabb lehet. A szokásos ellátással vagy más terápiákkal szembeni fölényre azonban alig találtak bizonyítékot, és a kezelés elfogadhatóságában sem mutatkozott különbség.

Forrás megnyitása
Walkup, J. T., Albano, A. M., Piacentini, J., Birmaher, B., Compton, S. N., Sherrill, J. T., Ginsburg, G. S., Rynn, M. A., McCracken, J., Waslick, B., Iyengar, S., March, J. S., & Kendall, P. C. (2008). Cognitive behavioral therapy, sertraline, or a combination in childhood anxiety. New England Journal of Medicine, 359(26), 2753–2766. https://doi.org/10.1056/NEJMoa0804633

Szinopszis

Randomizált, kontrollált vizsgálat, amely 488, szorongásos zavarral (szeparációs szorongás, generalizált szorongás vagy szociális fóbia) küzdő, 7–17 éves gyermeknél hasonlította össze a kognitív viselkedésterápia, a sertralin és a kettő kombinációjának hatékonyságát placebóval. Mind a terápia, mind a gyógyszer önmagában csökkentette a szorongás súlyosságát, a két módszer együttes alkalmazása azonban a legmagasabb javulási arányt eredményezte (a gyermekek 80,7%-a).

Forrás megnyitása
Costello, E. J., Egger, H. L., & Angold, A. (2005). The developmental epidemiology of anxiety disorders: Phenomenology, prevalence, and comorbidity. Child and Adolescent Psychiatric Clinics of North America, 14(4), 631–648. https://doi.org/10.1016/j.chc.2005.06.003

Szinopszis

Áttekintő tanulmány a szorongásos zavarok fejlődési epidemiológiájáról gyermek- és serdülőkorban. A szerzők amellett érvelnek, hogy a diagnosztikai eszközök minőségének javulása megbízhatóbbá tette a prevalenciabecsléseket, elmélyítette a komorbiditás megértését, és körültekintőbbé tette a funkcióromlás mint diagnosztikai kritérium mérlegelését. Az eredetileg epidemiológiai kutatásra fejlesztett mérőeszközök közül több ma már a klinikai gyakorlatban is használatos.

Forrás megnyitása
Creswell, C., Waite, P., & Cooper, P. J. (2014). Assessment and management of anxiety disorders in children and adolescents. Archives of Disease in Childhood, 99(7), 674–678. https://doi.org/10.1136/archdischild-2013-303768

Szinopszis

Áttekintő tanulmány a gyermek- és serdülőkori szorongásos zavarok kivizsgálásáról és kezeléséről, a DSM-5 keretrendszerében (specifikus fóbiák, szeparációs szorongás, generalizált szorongás, szociális szorongás, pánikzavar, agorafóbia). Ezek a zavarok rendkívül gyakoriak, és gyakran egész életen át tartó pszichés érintettséggel járnak. Elsőként választandó kezelés a bizonyítékokon alapuló kognitív viselkedésterápia (KVT), amelynek alacsony intenzitású változatai a hozzáférést is bővíthetik; a gyógyszeres kezelés rutinszerű alkalmazását a lehetséges ártalmak miatt nem ajánlják.

Forrás megnyitása
Tekin, I., & Aydın, S. (2022). School refusal and anxiety among children and adolescents: A systematic scoping review. New Directions for Child and Adolescent Development, 2022(185–186), 43–65. https://doi.org/10.1002/cad.20484

Szinopszis

Szisztematikus áttekintés (scoping review) az iskolakerülés és a szorongás kapcsolatáról gyermek- és serdülőkorban, 30 kutatás eredményeit összegezve. A szorongás következetesen együtt jár az iskolakerüléssel: szoros összefüggés mutatkozik az állapot- és vonásszorongással, a szociális, az iskolai és a szeparációs szorongással. Az iskolakerülés legerősebb előrejelzői az iskolai büntetés, a rossz családi működés, valamint a szülői depresszió és szorongás.

Forrás megnyitása
Werner-Seidler, A., Perry, Y., Calear, A. L., Newby, J. M., & Christensen, H. (2017). School-based depression and anxiety prevention programs for young people: A systematic review and meta-analysis. Clinical Psychology Review, 51, 30–47. https://doi.org/10.1016/j.cpr.2016.10.005

Szinopszis

Metaelemzés 81 vizsgálat és közel 32 000 diák adatai alapján az iskolai depresszió- és szorongásmegelőző programok hatékonyságáról. A pszichológiai prevenciós programok közvetlenül az intervenció után mind a depresszió, mind a szorongás esetében kis hatást mutattak, amely 12 hónapos követéskor tovább csökkent. A célzott (rizikócsoportoknak szóló) programok a depresszió megelőzésében hatékonyabbnak bizonyultak az egész populációt érintő univerzális programoknál, a szorongásnál viszont nem volt különbség. A szerzők szerint a programok finomításával az iskolai megelőzés érdemben mérsékelheti a mentális egészségi terheket.

Forrás megnyitása
Silverman, W. K., & Albano, A. M. (1996). Anxiety Disorders Interview Schedule for DSM-IV: Child and parent versions. Psychological Corporation.

Szinopszis

Ez a vizsgálat egy gyermekkori szorongásos zavarokat feltérképező, strukturált interjú megbízhatóságát ellenőrizte. A szorongásos zavarok feltárására kidolgozott interjúnak van egy gyermekkel és egy szülővel felvehető változata; a kutatók azt nézték, mennyire egyeznek az interjú eredményei egy másik, bevált szorongásmérő kérdőív eredményeivel. Azt találták, hogy a szociális szorongás, a különválástól való félelem és a pánik esetében az interjú és a kérdőív jól megfelelt egymásnak, az általános, mindenre kiterjedő szorongásnál viszont nem volt ilyen egyértelmű az egyezés. Az eredmények megerősítik, hogy az interjú szorongással foglalkozó része megbízhatóan használható a gyermekkori szorongásos zavarok azonosítására.

Forrás megnyitása
Ebesutani, C., Bernstein, A., Nakamura, B. J., Chorpita, B. F., & Weisz, J. R. (2010). The Revised Child Anxiety and Depression Scale–Parent version: Factor structure and psychometrics. Journal of Abnormal Child Psychology, 38(2), 249–260.

Szinopszis

Ez a tanulmány egy szülői kérdőív megbízhatóságát vizsgálta, amely a gyermekek szorongását és hangulati nehézségeit méri fel. A kérdőív különlegessége, hogy az egyes szorongásos zavarokat külön-külön, a diagnosztikai kézikönyv kategóriáit követve méri fel — jelenleg ez az egyetlen szülő által kitöltött kérdőív, amely a szorongást és a depressziót ilyen részletesen, együtt kezeli. A vizsgálat szerint a kérdőív megbízhatóan mér, jól elkülöníti egymástól a szorongást és a depressziót, sőt az egyes szorongásos zavarokat is, és a belső szerkezete megfelel a diagnosztikai kategóriáknak. Mindez alkalmassá teszi arra, hogy a gyermekek érzelmi nehézségeit a szülői beszámoló alapján árnyaltan térképezze fel.

Forrás megnyitása