Preskoči na vsebino
Odnosi – baza znanja

Szociális fóbia

Teme:
Mentálhigiéné és kapcsolatok
Kategorije:
Duševno zdravjeČustvene in vedenjske težave pri uravnavanjupsychology-and-cognition
Oznake:
mentális egészségszorongásstresszérzelmek

Ta vsebina še ni na voljo v vašem jeziku.

Definíció

A szociális fóbia, más néven szociális szorongásos zavar tartós szorongásos állapot, amelyben az érintett személy erős félelmet él át társas vagy teljesítményhelyzetekben. A félelem középpontjában rendszerint az áll, hogy mások negatívan értékelhetik, kinevethetik, megszégyeníthetik vagy elutasíthatják.

Részletes leírás

A szociális fóbia nem egyszerű félénkség. Az érintett személy számára a társas helyzetek jelentős belső feszültséget okozhatnak, és gyakran már előre szorong attól, hogy szerepelnie, beszélnie, kérdeznie vagy kapcsolatot kezdeményeznie kell.

Gyermekeknél és serdülőknél a szociális fóbia megjelenhet például:

  • feleléstől vagy szerepléstől való erős félelemben;
  • csoportmunkától való visszahúzódásban;
  • új társas helyzetek kerülésében;
  • nehézkes szemkontaktusban;
  • halk beszédben vagy megszólalási nehézségben;
  • túlzott szégyenérzetben;
  • testi tünetekben, például pirulásban, remegésben, gyomorfájásban vagy izzadásban.

Fontos kiemelni, hogy a szociális fóbiával élő gyermek sokszor nem érdektelen, nem udvariatlan és nem motiválatlan, hanem erős belső feszültséget él át olyan helyzetekben, amelyek mások számára hétköznapinak tűnhetnek.

Az iskolai környezetben a szociális fóbia különösen megterhelő lehet, mert a tanulónak gyakran kell mások előtt megszólalnia, szerepelnie, együttműködnie és folyamatos társas helyzetekben jelen lennie. A tartós szorongás akadályozhatja a tanulási teljesítményt, a társas kapcsolatok építését és az önbizalom fejlődését.

Főbb elemek és technikák

  1. Társas helyzetekhez kötődő félelem – A szorongás elsősorban olyan helyzetekben jelenik meg, ahol az érintett úgy érzi, mások figyelme vagy értékelése rá irányul.

  2. Elkerülés vagy visszahúzódás – A gyermek igyekezhet elkerülni a felelést, szereplést, csoportmunkát vagy új társas helyzeteket.

  3. Testi tünetek felismerése – A szorongás gyakran testi formában is megjelenik:

    • gyomorfájás;
    • fejfájás;
    • remegés;
    • pirulás;
    • izzadás;
    • gyors szívverés.

  4. Biztonságos gyakorlási helyzetek kialakítása – A fokozatos, támogató gyakorlás segíthet abban, hogy a gyermek kis lépésekben próbáljon ki társas helyzeteket.

  5. Megszégyenítés kerülése – A nyilvános kritika, gúny vagy erőltetett szerepeltetés fokozhatja a szorongást. A pedagógiai támogatásban fontos a kiszámíthatóság, a választási lehetőség és az előzetes felkészítés.

Kapcsolódó fogalmak

Gyakorlati jelentőség

A szociális fóbia felismerése különösen fontos pedagógusok, pszichológusok és segítő szakemberek számára, mert az érintett gyermek visszahúzódása vagy passzivitása könnyen félreérthető. Előfordulhat, hogy a környezet motiválatlanságnak, érdektelenségnek vagy udvariatlanságnak látja azt, ami valójában erős szorongás következménye.

A fogalom ismerete segíti a szakembereket abban, hogy:

  • felismerjék a társas helyzetekhez kötődő szorongás jeleit;
  • elkerüljék a megszégyenítő vagy erőltetett helyzeteket;
  • támogatóbb kommunikációt alakítsanak ki;
  • fokozatosan segítsék a társas részvételt;
  • erősítsék a gyermek biztonságérzetét és önbizalmát.

A pedagógiai gyakorlatban fontos, hogy a gyermek kapjon lehetőséget a fokozatos bevonódásra. A cél nem az, hogy azonnal magabiztosan szerepeljen mások előtt, hanem hogy biztonságos, kiszámítható helyzetekben tapasztalja meg: képes jelen lenni, megszólalni és kapcsolódni anélkül, hogy megszégyenülne.

Források / Ajánlott irodalom

  • James, A. C., Reardon, T., Soler, A., James, G., & Creswell, C. (2020). Cognitive behavioural therapy for anxiety disorders in children and adolescents. Cochrane Database of Systematic Reviews, 11(11), CD013162. https://doi.org/10.1002/14651858.CD013162.pub2
    Szinopszis
    Cochrane-metaelemzés a kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékonyságáról gyermek- és serdülőkori szorongásos zavarokban, 87 vizsgálat és közel 6 000 résztvevő adatai alapján. A várólistához vagy kezelés nélküli állapothoz képest a CBT valószínűleg jelentősen növeli a tünetmentesség arányát (49% versus 18%), és a figyelmi kontrollnál is hatékonyabb lehet. A szokásos ellátással vagy más terápiákkal szembeni fölényre azonban alig találtak bizonyítékot, és a kezelés elfogadhatóságában sem mutatkozott különbség.
    Forrás megnyitása
  • Walkup, J. T., Albano, A. M., Piacentini, J., Birmaher, B., Compton, S. N., Sherrill, J. T., Ginsburg, G. S., Rynn, M. A., McCracken, J., Waslick, B., Iyengar, S., March, J. S., & Kendall, P. C. (2008). Cognitive behavioral therapy, sertraline, or a combination in childhood anxiety. New England Journal of Medicine, 359(26), 2753–2766. https://doi.org/10.1056/NEJMoa0804633
    Szinopszis
    Randomizált, kontrollált vizsgálat, amely 488, szorongásos zavarral (szeparációs szorongás, generalizált szorongás vagy szociális fóbia) küzdő, 7–17 éves gyermeknél hasonlította össze a kognitív viselkedésterápia, a sertralin és a kettő kombinációjának hatékonyságát placebóval. Mind a terápia, mind a gyógyszer önmagában csökkentette a szorongás súlyosságát, a két módszer együttes alkalmazása azonban a legmagasabb javulási arányt eredményezte (a gyermekek 80,7%-a).
    Forrás megnyitása
  • Costello, E. J., Egger, H. L., & Angold, A. (2005). The developmental epidemiology of anxiety disorders: Phenomenology, prevalence, and comorbidity. Child and Adolescent Psychiatric Clinics of North America, 14(4), 631–648. https://doi.org/10.1016/j.chc.2005.06.003
    Szinopszis
    Áttekintő tanulmány a szorongásos zavarok fejlődési epidemiológiájáról gyermek- és serdülőkorban. A szerzők amellett érvelnek, hogy a diagnosztikai eszközök minőségének javulása megbízhatóbbá tette a prevalenciabecsléseket, elmélyítette a komorbiditás megértését, és körültekintőbbé tette a funkcióromlás mint diagnosztikai kritérium mérlegelését. Az eredetileg epidemiológiai kutatásra fejlesztett mérőeszközök közül több ma már a klinikai gyakorlatban is használatos.
    Forrás megnyitása
  • Creswell, C., Waite, P., & Cooper, P. J. (2014). Assessment and management of anxiety disorders in children and adolescents. Archives of Disease in Childhood, 99(7), 674–678. https://doi.org/10.1136/archdischild-2013-303768
    Szinopszis
    Áttekintő tanulmány a gyermek- és serdülőkori szorongásos zavarok kivizsgálásáról és kezeléséről, a DSM-5 keretrendszerében (specifikus fóbiák, szeparációs szorongás, generalizált szorongás, szociális szorongás, pánikzavar, agorafóbia). Ezek a zavarok rendkívül gyakoriak, és gyakran egész életen át tartó pszichés érintettséggel járnak. Elsőként választandó kezelés a bizonyítékokon alapuló kognitív viselkedésterápia (KVT), amelynek alacsony intenzitású változatai a hozzáférést is bővíthetik; a gyógyszeres kezelés rutinszerű alkalmazását a lehetséges ártalmak miatt nem ajánlják.
    Forrás megnyitása
  • Tekin, I., & Aydın, S. (2022). School refusal and anxiety among children and adolescents: A systematic scoping review. New Directions for Child and Adolescent Development, 2022(185–186), 43–65. https://doi.org/10.1002/cad.20484
    Szinopszis
    Szisztematikus áttekintés (scoping review) az iskolakerülés és a szorongás kapcsolatáról gyermek- és serdülőkorban, 30 kutatás eredményeit összegezve. A szorongás következetesen együtt jár az iskolakerüléssel: szoros összefüggés mutatkozik az állapot- és vonásszorongással, a szociális, az iskolai és a szeparációs szorongással. Az iskolakerülés legerősebb előrejelzői az iskolai büntetés, a rossz családi működés, valamint a szülői depresszió és szorongás.
    Forrás megnyitása
  • Werner-Seidler, A., Perry, Y., Calear, A. L., Newby, J. M., & Christensen, H. (2017). School-based depression and anxiety prevention programs for young people: A systematic review and meta-analysis. Clinical Psychology Review, 51, 30–47. https://doi.org/10.1016/j.cpr.2016.10.005
    Szinopszis
    Metaelemzés 81 vizsgálat és közel 32 000 diák adatai alapján az iskolai depresszió- és szorongásmegelőző programok hatékonyságáról. A pszichológiai prevenciós programok közvetlenül az intervenció után mind a depresszió, mind a szorongás esetében kis hatást mutattak, amely 12 hónapos követéskor tovább csökkent. A célzott (rizikócsoportoknak szóló) programok a depresszió megelőzésében hatékonyabbnak bizonyultak az egész populációt érintő univerzális programoknál, a szorongásnál viszont nem volt különbség. A szerzők szerint a programok finomításával az iskolai megelőzés érdemben mérsékelheti a mentális egészségi terheket.
    Forrás megnyitása
  • Silverman, W. K., & Albano, A. M. (1996). Anxiety Disorders Interview Schedule for DSM-IV: Child and parent versions. Psychological Corporation.
    Forrás megnyitása
  • Ebesutani, C., Bernstein, A., Nakamura, B. J., Chorpita, B. F., & Weisz, J. R. (2010). The Revised Child Anxiety and Depression Scale–Parent version: Factor structure and psychometrics. Journal of Abnormal Child Psychology, 38(2), 249–260.
    Forrás megnyitása